A HELY SZÍNEI SOROZAT

Tokaj várát a nagyságos fejedelem tétette tönkre

Tokaj várát a nagyságos fejedelem tétette tönkre

- 2021. május 5. 10:38

Tokaj várának históriáját tehát ott hagytuk abba, hogy megvétele után Ferdinánd is meglátja benne a lehetőséget, és odaküldi itáliai hadmérnökeit. Azok pedig modern várat építenének a lakótorony köré szerveződő, korszerűtlen erősségből.

Ami után Schwendi uram tehát nyolc napon belül, 1565. február 12-én elfoglalta Tokajt, azonnal meg is indult a munka, de igazából a vár sose lett olyan, amilyenre építeni szerették volna. Mert szó szerint homokra épült, amit a két folyó folyamatosan mozgatott, alámosva a falakat is. Így aztán Tokaj várát folyamatosan toldozgatni, foltozgatni kellett. Így jártak vele a Bocsai hajdúi által véghez vitt, kiéheztetéses ostrom (1605) után az új bérlői, a Thurzók is. 1619-ben ennek ellenére Bethlen Gábor is szerette volna elfoglalni, de a sikertelen ostrom után inkább jó 300 ezer aranyon megvette a Thurzóktól, a fenséges császár jóváhagyásával. De ő is csak a gondot vette vele a nyakába, vitte is a pénzét az építkezés. De itt tartotta mégis fényes lakodalmát a nálánál jóval fiatalabb és szebb Brandenburgi Katalinnal, aki aztán a fejedelem halála után meg is örökölte a várat. És a vele járó problémákat is, így aztán hamarosan vissza is adta II. Ferdinándnak, sőt az országot is elhagyta, nem kényes úri nőnek való hely volt az akkortájt.

Tokaj vára, amikor a falak helyett csak palánkra futotta (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Romos volt hát Tokaj, amikor visszakerült Bécshez, s amikor 1644-ben I. Rákóczi György megszerezte, úgy döntött, hogy inkább szanálja bizonyos részeit. Így aztán a leomlott falak helyére már inkább csak palánk került, de épült egy új csapóhíd, és egy híd is a Bodrogon. Aztán az 1660-as években, II. Rákóczi György bukása után ismét királyi vár lesz Tokaj. Ahol tovább folynak az építkezések, immár a legmodernebb várépítészeti módszerekkel, de bizonyos falszakaszok helyett már csak palánkra futotta. A környéken gyülekező bujdosók, szegénylegények pedig sikertelenül ostromolják, végül 1682-ben Thökölynek sikerül elfoglalnia. A fejedelem bukása után ismét Bécs nevezi ki a kapitányát, hogy aztán 1697 nyarán, Sárospatakkal együtt a kurucok kezére kerüljön. Tokaji Ferenc, a hegyaljai felkelés vezetője szerzi meg úgy, hogy Bajusz Gáspár, a tokaji lovasság hadnagya beengedi 500 emberével együtt a várba.

A várnak főszerep jutott a hegyaljai felkelésben (ÓMI Városi Könyvtár CC BY-NC-ND)

De a korai kurucok a nyílt csatában megint csak alul maradnak a képzett császári erőkkel szemben, és Vaudemont generális két napi lövetés után, július 17-én be is vonulhat a várba, miután az éj leple alatt védői a Tiszán át elhagyták azt. Aztán hat esztendő múlva már Rákóczi kurucai állnak alatta, de bevenni egészen a tél beálltáig nem tudják. Ekkor a védők kapitulálnak, és a vezérlő fejedelem 1704 őszén úgy dönt, hogy a romos Tokajra sem pénze, sem ideje nincsen. Ezért hát elrendeli lerombolását, amelyet kurucai oly híven teljesítenek, hogy még egy árok ásásával ketté is választják a várnak helyet adó szigetet.

És azóta nincs tokaji vár, csak néhány falmaradvány itt-ott. De nincsenek már kurucok sem, hogy tárogatót fújjanak esténként bástyáin.

Borító: A vár rekonstrukciója (varak.hu)