ELSÜLLYEDT VILÁGOK SOROZAT

Tolvajok rémei

Tolvajok rémei

- 2017. november 13. 3:45

A két világháború között is fontos és nélkülözhetetlen hivatás volt a csőszöké, akik a terményeket, gyümölcsöket igyekeztek megvédeni a mindenféle tolvajoktól. Sorozatunkhoz illusztrációkat ismét a MaNDA adatbázisából kerestünk.

A tolvajok lehettek madarak, négylábúak, vagy éppen az emberek közül szép számmal kikerülő elkövetők. A csőszök, vagy mezőőrök tehát a határban küzdenek, míg a településen működő kollégáik, a bakterok a házakra, és a bennük lévő értékekre vigyáznak éjszaka.

Mert amióta ember van, azóta van tolvaj is, a magántulajdon szentségét igazából soha sem nem vették komolyan. Voltak persze szigorú idők, Szent László törvényei például egy tyúknál nagyobb érték ellopásáért halálbüntetést helyeztek kilátásba. Aztán az is igaz, hogy a bűnüldözés, a törvény mindig az elkövetők mögött szokott kullogni, így aztán biztos nem voltak tele az akasztófák a vitéz király idejében sem. No de ne menjünk ennyire vissza, már csak azért sem, mert a cikk illusztrálására kiválasztott fotográfiák a 20. században készültek. A faluközösségek ekkoriban közpénzből fizetett csőszökkel őriztették a határt, a szőlőhegyet, de sokszor az erdőket is. Különösen szükség volt a csőszökre olyan vidékeken, ahol gyengébb volt a közbiztonság, ugyanakkor a vándorló életmódot folytató tolvajok ellen is fel kellett lépni valahogy.

Csőszház a kiskunhalasi Iparszőlőkben (MaNDA adatbázis)
Csőszház a kiskunhalasi Iparszőlőkben, Thorma János Múzeum – Kiskunhalas, CC BY-NC-ND

A külterületen különösen az emberi fogyasztásra is alkalmas gyümölcsök és növények, a dinnye, a kukorica, a burgonya, a tökök és a különféle babok voltak veszélyben, de alkalomadtán lába kélhetett a szénának, nyers takarmánynak is, ha nem őrizték. A szőlőhegyi csőszök az érő szőlő mellett, a présházakban, pincékben tárolt, borkészítéshez használt eszközöket és magát a bort is őrizték. Az erdőkben leginkább az épületfa képviselte az értéket. Emellett a csősz intézkedett, ha a vetésbe tévedt az állat a legelőről; kereplővel, mordállyal, duplapuskával vette fel a küzdelmet a szőlőkben a seregélyekkel.  Azt is könnyen beláthatjuk, hogy mindezeket csak ott helyben lehetett hatásosan művelni, ezért a kérdéses időszakban a csősz ott is lakott a munkahelyén, vagy egy ideiglenes csőszkunyhóban, vagy leginkább szőlőpásztorkodás esetén egy komolyabb csőszházban. Aztán olyan is előfordult, hogy nagy határa révén, több csőszt is alkalmazott a közösség. Ilyenkor ezek közös elhelyezést, házat is kaptak a határban.

Csőszök használta harangláb a surdi szőlőhegyen (MaNDA datbázis)
Csőszök használta harangláb a surdi szőlőhegyen, Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum – Kaposvár, CC BY

Fizetésüket jórészt kommencióban, tehát a kevéske pénz mellett élelmiszerben, ruházatban és lakhatásban kapták meg, mint a korban a cselédek, ugyanakkor a fontos hivatalt sokszor külön jelvény, fegyver vagy egyenruha viselésével is jelezték. Éppen ezért a csőszök esküt is tettek a közösség javainak a megvédésére, ha pedig saját hibájukból nem jártak sikerrel, akkor bizony a legtöbb helyen a kárt levonták az illetményükből.

Borító: Náddal fedett csőszkunyhó lakójával, Balatoni Múzeum – Keszthely, CC BY-NC-ND

Elsüllyedt világok sorozat

Hajdina, kerékrépa, miegymás
2018. augusztus 28. 10:57

Szita, szélrosta és hombár
2018. augusztus 9. 11:14

Embert próbáló aratás
2018. július 17. 11:12

Ahol véget ért a széna útja
2018. július 10. 12:13

A stresszes széna
2018. június 22. 11:21

Útkaparók világa
2018. június 15. 8:22

Kapálós június
2018. június 1. 10:01

Metszés és fattyazás
2018. május 18. 9:26

Hagyományőrzés témában
megjelent publikációk