Tornát jó helyre rakták

Pálffy Lajos - 2020. március 18. 11:08

Aztán a jó adottságokkal rendelkező Torna várának is volt ám sok gazdája, sőt már az építésének dátumával, építtetőivel is gondok vannak. Próbálnánk igazságot tenni a kérdésben, de a világhálón szereplő adatok megbízhatatlansága ezt nem teszi lehetővé.

Így eldöntetlen marad a kérdés, hogy a jelenlegi határtól négy kilométerre, Gömörben található várat 1357-ben, Nagy Lajos engedélyével a Tornay testvérek, vagy harminc esztendővel később, már Zsigmond jóváhagyásával a Tekus nemzetség Egyed nevű sarja húzta fel. Az biztos, hogy itt is egy öregtorony állt először, amit aztán fallal vettek körül. Erre a falra pedig idővel bástyák, ágyúknak való rondellák is épületek. De akkor már eltűnt a föld színéről a Tekus nemzetség, sőt fiú utód nélkül halt meg a várat 1406 óta birtokló Berencsi István is 1440-ben. Ekkor került a képbe az első Bebek, mégpedig Imre, aki viszont az 1448-as, második rigómezei csatában segítette Hunyadi Jánost és halt is hősi halált mellette. Ezt a lehetőséget használták ki aztán Giskra huszitái, akiknek jól jött ez a forgalmas utak fölé magasodó, 366 méteres sziklára rakott vár. Nem is akaródzott elmenniük innen, elsarcolgatták volna az utakon járó kereskedőket, egyszerű utazókat az idők végezetéig.

Ezért kellett Hunyadi Jánosnak megostromolnia Tornát, ami a husziták kiverése után ismét a Bebek família kezére került. Bebek Imre pedig később Ferdinánd hűsége helyett a nemzeti királyt, Szapolyait választotta, így 1556-ban a császári seregek sikerrel megostromolták Tornát, amit aztán a gömöri főispáni címet is bíró Bebek György rögtön vissza is foglalt. 1560-ban aztán Mágócsy Gáspár vásárlás útján jutott hozzá, de két esztendő múlva török fogságba kerül, ahonnan 14 ezer jó aranyakért azért kiváltja magát, és 1564-ben már egri kapitányként szolgálja Bécset. 1612-ben aztán Torna Bethlen Gábor fejedelem kezére kerül, és csak az 1624-es bécsi békében kapja vissza a császár. Időközben azonban a török is megkezdi portyáit a térségben, így 1652-ben és 1675-ben is kirabolja és felégeti a vár alatt lévő mezővároskát. 1678-ban aztán Teleki Mihály kancellár uram seregei vonulnak fel a vár alá. Az őrség magyar katonái ennek hatására levágják a császári zsoldosokat és átadják az erdélyi hadaknak az erősséget.
De csak egy évig tart ez a világ, utána ismét a császár az úr Tornában. 1683-ban aztán jön Ibrahim pasa és Thököly a kurucaival, de csak két évig tart a kuruc világ Tornán.

A kiürített várat aztán 1685-ben Bécs parancsára jórészt felrobbantják, de állítólag még 1848 telén is van fedett hajlék itt, amit éppen a honvédek gyújtanak fel. Aztán a II. világháború harcai rombolják tovább a falakat, amelyeket a Castrum Thorna nevű egyesület szeretne mostanában megmenteni.

Borító: pangea.blog