Török Bálint is elfogyasztotta a fekete levest

Pálffy Lajos - 2020. május 13. 11:13

Arról, hogy Török Bálint hősként (is) van számon tartva, leginkább Gárdonyi Géza tehet. Aki valóban kitűnő regényében végső soron pozitív figuraként állítja be a nagyurat. Török Bálintnak tényleg voltak némi vitézi érdemei, de leginkább vagyonának és hatalmának gyarapításával volt elfoglalva.

A család a felemelkedést jórészt a Hunyadiaknak köszönheti, Mátyás tette meg Török Bálint nagyapját, Ambrust soproni főispánná, majd Budán udvarbíróként is szolgálva került az ős Újlaki Dénes bosnyák király mellé a pénzügyek vitelére. Ő szerzi meg Enyinget, ahonnan az előnevet kapta a család, no és Szigetvárt, ahol a birokközpontot végül berendezték, ahogyan ez Gárdonyinál is megjelenik. Török Bálint apja, Imre megörökölte a főispánságot, és mellé megkapta a nándorfehérvári báni címet, ami azt is jelentette, hogy neki kell gondoskodnia Magyarország kulcsának a védelméről. Emellett Corvin János bizalmasa is volt, no és Gyula várának kapitánya, végül szolgálataiért az övé lett Szabadka, Ónod vára, Devecser és Tas mezővárosok és további baranyai és somogyi birtokok is. A bárói címet 1507-ben II. Ulászló adományozta Török Imrének, és fiainak. Aztán 17 évesen valamiért Bálint kapja meg az örökséget bátyja, Miklós helyett. Megörökölte így gyámjaival együtt Nándorfehérvár fenntartását is, ami miatt Ulászló amúgy már legalább 70, más források szerint 140 ezer arannyal tartozott apjának.

Aztán a vár 1521. augusztus 29-én elesett, Oláh Balázs kapitány nem kapott segítséget Török Bálinttól, (de a királytól sem). Ezért az új uralkodó, II. Lajos jószágvesztésre ítélte, de az ifjú egy év külföldi tartózkodás után Szapolyai János erdélyi vajdához csatlakozott, részt vett két török ellenes hadjáratában is. Végül Lajos is megbocsátott, sőt, királyi testőrségébe emelte az ifjút. Aki elkísérte Mohácsra is, de Tomori külön feladatot adott a testőröknek, így nem voltak a királlyal a tragikusan végződő menekülésekor. Az ekkor 24 éves Török Bálint túlélte a csatát és Szapolyaihoz csatlakozott. Részt vett a koronázásán és megkapta a temesi főispánságot, no és vele feladatnak az alsó részek főkapitányságát is. Harcolt is a török ellen, de Szapolyai nem állt mellé, mikor a szerb Cserni Jován elfoglalta szabadkai birtokát. Így aztán Török Bálint Ferdinándhoz pártolt, ott volt az ő fehérvári koronázásán is. Sőt, Ferdinánd csapataival Erdélyig üldözte egykori mentorát, csak itt fordult meg János király javára a hadiszerencse, Török Bálintnak ki kellett vonulnia. Közben Ferdinánd révén a Dunántúl, sőt, talán az egész ország legnagyobb birtokosa lett, de seregének fenntartására újabb és újabb birtokokat kért a pénztelen uralkodótól. Végül, mikor a Zrínyiek ellenében a gazdag vránai perjelség jövedelmeit nem adta neki Ferdinánd, ismét Szapolyaihoz állt.

Ferdinánd ekkor korábbi cimborájával, Bakics Pállal ölette volna meg, de ennek két embere elszúrta a merényletet. János király viszont Hunyad grófjává tette az ezzel járó birtokokkal, és megkapta tőle a gazdag Debrecent is. A király aztán a váradi béke ellenére a halálos ágyán újszülött fia mellé rendelte Fráter György és Petrovics Péter társaságában. Együtt hárítják el Ferdinánd Buda elleni, 1540-es támadását, majd lovasságával ott vitézkedik a következő évi ostrom alatt is, Roggendorf ellen. Amikor is a győzelem után hivatalos volt a gyermek királlyal együtt a szultán sátrába, és jött az a bizonyos fekete leves. Török Bálint a Héttoronyba került, ott is halt meg valamikor 1550-ben.

Borító: Korabeli török festmény a gyermek János Zsigmond (és Török Bálint) II. Szulejmán szultán elé való megérkezéséről (mult-kor.hu)