Mi, magyarok nemcsak a Nyugat keleti határa vagyunk, hanem egy sajátos keleti múlttal bíró nép is

Forum Hungaricum - 2019. november 8. 11:23

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata török–magyar művészeti és tudományos napot szervez az MMA székházába, a Pesti Vigadóba, ahol november 12-én előadásokkal és zenei műsorral mutatják be a két kultúra közötti kapcsolódási pontokat, a népzenénkben megtalálható keleti ha­tá­sokat.

A konferencia főszervezője Sipos János, az MMA levelező tagja, az esti zárókoncert a Gül Baba Örökség­védő Alapítvány együttműkődésével valósul meg. Mi, magyarok nemcsak a Nyugat keleti határa vagyunk, hanem egy sajátos keleti múlttal bíró nép is. A több mint ezer esztendeje a maga alapította keresztény európai államában élő magyarság a nyelvében finnugor, alapvető népzenei rétegeiben pedig török örökséget hordoz. Ez a kettősség azonban csak első ránézésre meglepő, valójában a nyelv, a zene és a genetika gyakran jár külön utakon. Csodaszarvas legendánk is annak emlékét őrzi, hogy a magyar nép kialakulásában keleti népek sora, pl. onogur törökök, bolgár törökök, alánok is részt vettek.

Már Bartók 1936-os anatóliai útja során fény derült a török–magyar népzene régi rétegei közötti erős kapcsolatra. Kodály tanulmányai majd Vikár László és Bereczki Gábor Volga–Káma–Bjelaja-vidéki kutatásai pedig az északi törökség, nevezetesen a csuvasok, tatárok és baskírokkal való zenei rokonságra hívták fel a figyelmet. Mindehhez járultak Sipos János anatóliai, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz, türkmén és mongol kutatásai és publikációi, valamint Agócs Gergely kaukázusi gyűjtései – hogy csak a jelentősebb expedíciókat említsük. A konferencián Sipos János általában ismerteti a magyar népzene törökségi kapcsolatait, Agócs Gergely a nogaj, Juhász Zoltán pedig a karacsáj, kisázsiai török és szicíliai népzenei kapcsolatokról számol be. Sudár Balázs is zenei áttekintéssel jelentkezik, Dávid Géza egy török–magyar induló történetét mutatja be, Alpaslan Ertüngealp pedig zenéről, rögtönzésről, török népzenéről és annak török komolyzenei művekben történő megjelenéséről számol be.

A zenei témákon kívül szót kapnak a régészet új eredményei (Török Tibor), egy nyelvészeti áttekintés (Csáki Éva), a Kelet-motívum feléledése (Kolta Dóra), az oszmán miniatúra magyar vonatkozásai (Gerelyes Ibolya) és a törökök említése népi játékainkban témái (Sándor Ildikó) is.
A nap vége felé bemutatjuk Bartók Béla törökországi útját magyarul először ismertető, nemrég megjelent könyvet, valamint egy filmet Bartókról és a török–magyar népzenei kapcsolatokról, áll az MMA közleményében.

Borító: Kávéház kertje zenészekkel Konyában (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)