Utolsó nemzetközileg is jegyzett királyunk ifjúsága

Pálffy Lajos - 2018. január 19. 10:24

Bizony, Mátyásról lesz szó most három cikkben is, mert tehetsége és dicsősége olyan mértékű, hogy megérdemel ekkora figyelmet. No és azt sem felejtsük el, hogy nemzeti, választott királyunk volt, olyan magyar uralkodó, akit a korabeli Európában is jegyeztek.

A 15 éves Hunyadi Mátyás királlyá választásához vezető megegyezések mögött mindenek előtt az apja által megszerzett hírnevet, tiszteletet, vagyont és hatalmat kell látnunk, de Hunyadi János páratlan karrierjéről majd később, Magyarország kormányzóiról szóló cikkeinkben olvashatnak. A nem hétköznapi apa mellett Mátyás hasonlóan tehetséges anyát is kapott az égiektől Szilágyi Erzsébet személyében. Akinek családja szilágysági kisnemesek, familiárisok közül emelkedett ki Zsigmond idején, ahol jó lehetőségek voltak az ilyen előrelépésekre. Szilágyi László 1408-ban Keresztúri Garázda Miklóssal együtt kap birtokot az uralkodótól szolgálataiért a Temes vármegyei Horogszegen. Ez a település adja majd a család előnevét, horogszegi Szilágyi Erzsébet 1410-ben született, és 33 éves korában szülte meg Kolozsváron, Heltai Gáspár szerint egy szász polgár házában vendégeskedve második, Mátyás nevű fiát. Akit nagy valószínűség szerint a Szent Mihály templomban kereszteltek meg, amúgy királyként az ő nevéhez fűződik majd az épület első renoválása. (Szilágyi Erzsébet aztán férje óriásira nőtt birtokait igazgatta, és ezzel volt elfoglalva Mátyás királlyá választása után is Óbudán lakva.)

Mátyás neveltetéséről jobbára csak feltételezések vannak. Az első éveket, sőt az alapiskolákat is Kolozsváron végezte, nyolc éves koráig valószínűleg I.Ulászló nevelője, a lengyel pap, Szánoki Gergely tanította mindenre. A tudós humanista aztán 1451-ben hazatért szülőföldjére, hogy püspökként szolgáljon. Innentől kerülhet szóba Vitéz János nevelősége, de egyes újabb vélemények szerint erre nem került sor. (Így aztán azok a vádak sem igazak, hogy börtönbe csukatta volna egykori tanárát.) Az viszont biztos, hogy Mátyás 14 éves koráig alapos képzést kapott a hét szabad művészetből, voltak jogi ismeretei és jól beszélt a latin mellett németül is. Katonai, hadászati ismereteinek alapjait még apjától szerezhette, és azt is tudjuk, hogy fizikai állóképességét is fejlesztették. Tény az is, hogy a mai fiatalokkal szemben ő kifejezetten szeretett olvasni, különösen a hadtörténeti munkákat kedvelte.

Hunyadi Mátyás 14 évesen csöppent bele bátyja révén a nagypolitikába, mikor az ragaszkodott hozzá, hogy kísérje el szerencsétlen budai útjára. Mátyást itt a rettegő V. László túszul ejtette, majd Bécsen át Prágába vitte. Aztán innen az uralkodó halála után helytartóként tovább működő Podjebrád György csak tetemes váltságdíj és egy házassági szerződés után engedte szabadon. Közben V. László váratlan halála után a Hunyadi-klán megegyezett a Garaiakkal, hogy Mátyás lesz a király. A terv a pápa, III. Kallixtusz tetszését is elnyerte, így már csak annyi akadálya volt Mátyás királyságának, hogy a Szent Korona éppen III. Habsburg Frigyesnél volt, akinek még Zsigmond lánya, V. László anyja, Erzsébet zálogosította el némely osztrák határ melletti városokkal együtt. Ez a Frigyes amúgy a későbbiekben Mátyás legnagyobb és legmakacsabb ellenfele lesz, de erről majd később olvashatnak. Hogy aztán tényleg a Duna jegén kiáltották-e ki királlyá Mátyást, arról is megoszlanak a vélemények. Az biztos, hogy az országgyűlésre érkező nemesség a Rákos mezején vigadozott, míg a nagyurak a IV. Béla által épített várban tanácskoztak. Arról is lehet olvasni, hogy aztán a Hunyadi-pártot támogató Rákos mezeiek megunván a huzavonát, január 24-én lóra kaptak és elindultak a budai vár felé. Az biztos, hogy ettől a naptól számíttatik egyik legnagyobb királyunk uralkodása.

Borító: A szülőház még a régi tetővel (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)