Uzsok, az utolsó

Pálffy Lajos - 2021. január 25. 11:24

Aztán ha már a Duklai-hágóról rombolót neveztek el, hát akkor az Uzsoki-szoros, pontosabban az ott harcoló honvédeink is nagyon, de nagyon megérdemelték ezt az elismerést! Mert itt is megcselekedték, amit megkövetelt a haza!

A Nagy Háborúban a reméltnél sokkal gyorsabban mozgósító és felvonuló oroszok tehát Duklánál és az Uzsoki-hágón keresztül özönlötték volna el a történelmi Magyarországot. A Monarchia hadvezetése amúgy azzal számolt, hogy amíg a „nagy medve” lassan felébred, addig csapataink legyőzik a szerbeket, és minden erőnkkel ellene fordulunk majd. Végül az történt, hogy a szerbek nem adták olyan könnyen a bőrüket, az oroszok pedig néhány hét után a határainkat fenyegették, tehát próbáltunk is bevetni mindent a hágóknál, amit csak lehetett. A védelmet Szurmay Sándor gyalogsági tábornok irányította, és Uzsoknál leginkább a kolozsvári 38. honvédhadosztályra hárult a teher. Az első rohamokat még 1914 novemberében állították meg, de 1915 márciusára már az oroszok voltak az urak a hágót övező hegyekben. Mikor is májusban aztán Gorlicénél sikerült az áttörés, így Uzsok környékéről is vissza kellett a támadóknak vonulniuk. Kemény harcok voltak itt a rettenetes télben, keményen meg kellett fogni azt a puskát a kolozsvári, és a kincses város környékéről bevonult legényeknek.

Innen tehát az 1917. szeptember 26-án, a Danubius fiumei gyárában vízre tett romboló neve, amely paramétereiben teljesen megegyezett a már ismert Duklával. Annyiban azért már látszott, hogy a Monarchia a tartalékainak a végén jár, hogy egy évet dolgoztak rajta a korábban átlagos 7-8 hónap helyett. És aztán a hajócsavarokat is ki kellett cserélni mindjárt a próbautak során, 1918 januárjában. Végül február 20-án futhatott ki az Uzsok első bevetésére, mikor is egy légitámadást kellett biztosítania. Öt nappal később egy megsérült hidroplánt vontatott éppen, mikor antant repülőgépek csaptak le rá, de nem találták el a 85 méter hosszú, és középen majd 8 méter széles hajótestet. Aztán április 22-ről 23-ra virradóan már a cattarói bázisról az Otrantói-szoros ellen küldik, ahol antant rombolókkal csapott össze. Július 11-én pedig Bari kikötőjétől északra egy sérült olasz repülőgépet pecáztak ki két tisztjével együtt, és vonatták be azt Cattaróba.

Október elején aztán még kivezényelték az Uzsokot is aknarakásokra, 13-án a megfeneklett Oceania tehergőzöst is őriznie kellett, majd november elsején az angolok kezébe került. Akik az olaszoknak adták, és Monfalcone néven szolgált tovább. 1931-ben már csak iskolahajó volt, 1939-ben pedig már az sem, az utolsónak épített rombolónkat, hadihajónkat lebontották – így múlik el a világ dicsősége.

Borító: Csatahajók mozgásban (MNL. Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhely CCBY-NC-ND)