ÉVFORDULÓ SOROZAT

Vajon Rajk tudta, hogy ott a börtönudvaron mi is az a kopácsolás?

Vajon Rajk tudta, hogy ott a börtönudvaron mi is az a kopácsolás?

- 2019. október 15. 12:29

A Conti utcai ÁVO-s börtön akkori lakója, Mindszenty hercegprímás is rögzíti emlékirataiban, ahogy elkezdték ácsolni Rajk László és társai akasztófáját. Korábban többször is a börtön zárt udvarán álló hatalmas gesztenyefa alsó ágait használták a kivégzéseknél, de a számos pártvezetői posztot betöltő Rajknak mégis csak dukált egy jól összeállított bitó.

Aztán a hercegprímás arról is ír, hogy a börtön személyzeti szárnyában a kivégzések után, többek között Péter Gábor és Kádár János részvételével rendezett díszebédre felvezették őt is, hogy aztán harsányan kiröhögjék elesettségét, gúnyolódhassanak rajta. Amúgy Kádár volt korábban Rajk legjobb barátja, gyermekének keresztapja és állandó sakkpartnere. Letartóztatása előtt is egy elnyújtott sakkpartival tartotta szóval, míg megjöttek Péter Gábor legényei érte. A Moszkvából ideküldött Péter, a nadrágszabóból lett belügyi tábornok kezdettől utálta az itthon népszerű Rajkot, aki belügyminiszterként, látván az ÁVO hatalmának növekedését, a szervezet költségvetésének csökkentésével próbálta megőrizni belügyminiszteri befolyását. Így aztán némi mérlegelés után a Moszkvában jól bekötött Nagy Imre helyett Rákosi őt választotta egy, a pártot a rettegés állapotában tartó koncepciós per főszerepére.

A koncepciós per rákosista interpretációja (Damjanich János Múzeum CC BY-NC-ND)

A Székelyudvarhelyen még Reich néven anyakönyvezett politikusnak 10 testvére volt, s a csizmadia apa igyekezett minden gyermekének jól elrendezni a sorsát. Így járhatott Rajk László a magyar-francia szakra, Lajos testvéréből orvos lett, a később nyilas államtitkárrá avanzsáló Endréből pedig a Hangya Szövetkezet egyik országos vezetője. Rajk más utat választott, 1931-ben már a kommunista párt tagja volt, ami miatt ki is teszik a Pázmányról. 1937-ben Firtos László néven már Spanyolországban a magyar brigád politikai biztosa. Majd a bukás és a franciaországi internálás után Bécsen keresztül próbál 1941-ben titokban hazatérni. De Horthy állambiztonsági erőivel szemben, ahogy korábban Rákosinak, úgy neki sem volt esélye. Begyűjtik, internálják Kistarcsára, majd a börtönírnok elvtársak hamisítása révén 1944 szeptemberében szabadul. De decemberben meg a nyilasok fülelik le, ekkor éri el azt a már államtitkár bátyja, hogy ne a halálos ítéleteket sorozatban gyártó katonai, hanem polgári bíróság elé kerüljön.

Egy taxisofőr a perről címlapon tudósító újsággal (Fortepan CC BY-SA)

Sopronkőhidáról még elindítják Németország felé, de 1945 májusában már itthon van és elfoglalja helyét a párt vezetésében. 1946 márciusa és 1948 augusztusa között belügyminiszter olyan „dicsőséglistával”, mint a később a fejére növő ÁVO létrehozása, a nem baloldali szervezetek (1500!) betiltása, a „kékcédulás” választási csalás levezénylése, vagy éppen a Pócspetri-ügy. Azt mondják, nagyon biztos volt a dolgában, talán ezért sem gondolkodott el külügyminiszterré való „leminősítésén”. Arra meg végképp nem számíthatott, hogy őt majd Farkas Mihály parancsára a szokásosnál jobban is megverik, mikor nem hajlandó beismerni a kémkedésről, és a besúgásról szóló koholt vádakat. Aztán jött Mihail Belikin MGB-s (1954-től KGB!) tábornok, és az ügyet a Sztálinnal szemben makacskodó Tito ellen fordítják. Kádárék meggyőzik az összetört Rajkot, hogy Moszkva és a párt érdekében valljon be mindent, nem fogják felakasztani. Aztán csak megszületett szeptember 24-én a Rákosi „sok álmatlan éjszakán” írt vádiratára a halálos ítélet.

A hóhér, az áldozat és az áruló itt még nagy barátságban (erdelyinaplo.ro)

Vajon 70 évvel ezelőtt tudta, hogy ott a börtönudvaron mi is az a kopácsolás?

Borító: A lefogyott Rajk bírái előtt (rubicon.hu)