A HELY SZÍNEI SOROZAT

Vár, amibe beletörött a tatárok foga

Vár, amibe beletörött a tatárok foga

- 2018. június 18. 11:35

A Duna mentén haladva itt van az esztergomi vár is az ötven méter magas sziklán, a folyó felett. Ott őrködik a 10. századtól, vigyázza a vizet, amin annyi rossz jött már hazánkba a német-római császár bárkáitól kezdve a török Bécs felé tartó nehéztüzérségéig.

Győr, Érsekújvár és Komárom után ismét csak egy jelentős vár akadt a Duna mellett utunkba. Esztergomba érkeztünk, a Magyar Királyság első székvárosába, amit még Géza fejedelem kezdett el építtetni a Duna fölé. Ahol ő és utódai annyiszor láthatták a színpompás naplementét. Már állhattak valamiféle falak, amikor az első templomban a későbbi Szent István esküvőjére gyülekeztek az előkelőségek. Királyi központ és érseki székhely is volt a vár és a köré szerveződő város, aminek a világot (Bizáncot) látott III. Béla adott formát. A szikla déli részén álltak a királyi épületek, északon pedig a Szent Adalbert prágai püspökről, Géza szövetségeséről és talán István megkeresztelőjéről elnevezett székesegyház. Aminek török idők utáni romjait aztán a mostani bazilika építésekor takarítják el végleg.

A vár nyugati oldala Hild bazilikájával (MaNDA)
A vár nyugati oldala Hild bazilikájával (Thúry György Múzeum CC BY)

A várhegyre épült, kőfalakkal övezett vár első ostroma 1242 januárjában indulhatott, mikor a tatár seregek Pestnél is átkeltek a befagyott Dunán. Az ostromról az Itáliából érkező Rogerius váradi kanonok és Tamás spalatói főesperes is írt, az utóbbi talán hitelesebben. Rogerius meg részletesebben, tőle tudjuk, hogy a Karácsony környékén Dunán átkelő tatárok egyik része a király után indult, a másik Kajdán kán vezetésével Esztergomot szerette volna elfoglalni. A királyi székhelyet, ahova jelentős számú menekült előkelő is behúzódott vagyonával, Simon ispán védte, aki ott volt Muhinál is. Ahonnan szerencsésen hazajutván azonnal a vár és a város erődítésébe fogott, utóbbit vélhetően fa palánk és vizesárok védhette csak. Ezt aztán néhány nap alatt le is „darálta” a Kajdán által építtetett harminc ostromgép. Látván a helyzetet a magyarok értékeiket a felső várba mentve, vagy megsemmisítve a kőfalak közé húzódtak. Rogerius szerint fel is gyújtották a jórészt fából épült várost, így a tatárok látván a zsákmány pusztulását, akit ott értek, azt le is kaszabolták. Így jártak a kőből épült palotákban védekezők, és az a legendás 300 szépasszony is, akik Rogerius szerint ragyogó toalettben, felékszerezve jelentek meg a tatár kán előtt, aki azonban a fejüket vétette. A kanonok szerint a tatárok úgy sütötték meg élve az embereket, mint a malacokat, csak 15 ember maradt ott életben. Tamás főesperes úr viszont arról ír, hogy mindenki visszahúzódott értékeivel a felsővárba, amit hiába ostromoltak a tatár seregek.

A város fölé magasodó szikla vasbetonnal megerősítve (MaNDA)
A város fölé magasodó szikla vasbetonnal megerősítve (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Az biztos, hogy 1242 augusztusáig tartott az ostromgyűrű, aztán egyből meg is indult a helyreállítás. Egy szeptember végére keltezett oklevél már arról szól, hogy az esztergomi káptalan jó pénzért házat adott ki egy fűszerkereskedőnek, aki ugye nem a pórnép ellátására érkezett az újjáépült városba.

Borító: A délre néző falak (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

A hely színei sorozat

Csonkabég magára hagyott vára
2018. szeptember 18. 11:27

Vár amivel a pestis végzett
2018. szeptember 12. 10:54

Fülek végromlása
2018. augusztus 22. 11:55

Vár királynéi kelengyéből
2018. július 9. 11:53

Érsekújvár tényleg új vár volt
2018. május 29. 10:59