A HELY SZÍNEI SOROZAT

Vár halról elnevezve

Vár halról elnevezve

- 2022. január 18. 10:16

Csíkvárat pedig hiába is keresnénk a térképen, a települést, ahol ez a kicsiny erősség egykoron volt, manapság Szabadbattyánnak hívják. Igaz, a falu vasútállomásán 1875-ig a „Csíkvár” felirat szerepelt, aztán ennek levétele után már csak a Kula-toronynak nevezett építmény mutatja csak, hogy valaha a Sárvíz átkelőjénél vár állhatott.

A település 1279-ben, Bathyan néven szerepel az oklevelekben először, magát a várat 1397-ben említik meg valamilyen iratban. Ennek ellenére nagy valószínűséggel már a tatárjárás után emeltek itt egy lakótornyot kőből, a nevet pedig az errefelé bőven előforduló hal, a csík adhatta. A kőnek az ideszállítása amúgy nem kis munka lehetett, hiszen a Sárrét, ahogy a neve is mutatja, meglehetősen mocsaras terület. De ezzel kővágóörsi Kis György uram sem sokat törődött, hiszen 1397-ben zálogba vette Zsigmond királyunktól a falut és környékét. A fiai pedig a településről rögtön fel is vették a Batthyány nevet. Innen, a Sárvíz partjáról indult hát ez a nagy família az útjára, de alig ötven esztendő múltán már el is kell hagyniuk az előbb zálogba, majd tulajdonba kapott birtokot. Mert jött II. Szulejmán, a világhódító és 1541-ben Budát, majd pedig ennek folyományául 1543-ban Székesfehérvárt is elfoglalta. És kihányatta a székesegyház kriptájából a magyar királyok csontjait, majd pedig a fehérvári bég meglátta Csíkvárban is a lehetőséget, és az 1543-ban elfoglalt őrtornyot várrá, pontosabban palánkká kezdte kiépíttetni a környék jobbágyaival.

Legalábbis erről tudósítja Thury Benedek Batthyány Boldizsárt, a tulajdonost, egy 1567. július 21-i keltezésű levelében. Csíkvár így az ekkoriban magyar kézben lévő Várpalota, Veszprém és Pápa portyázóitól védte volna a sárvízi átkelőt és így Székesfehérvárat, de a magyarok tudtak más utakat is az egykor szebb napokat is látott koronázóvároshoz. Egy 1563-as jegyzék szerint 109 fős török helyőrség van az immár vesszőből és sárból készült falakkal körülvett őrtoronyban, ahová a nagy utazó, Evila Cselebi is ellátogatott. Ő is az elővár szerepét emelte ki az erősségnek, és azt, hogy 100 ház mellett 10 bolt is van itt, no és egy dzsámit is felhúztak már a törökök, mellette az elmaradhatatlan minarettel. Cselebi leírja azt is, hogy a török őrség itt naponta háromszor, négyszer harcol az ellenséggel, ami azért túlzásnak tűnhet. Az viszont biztos, hogy mozgalmas volt errefelé az élet.

A törökverő Batthyány Ádám (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

A portyázások után, a 15 éves háború elején, 1601 novemberében aztán magyar kézre kerül a palánk és a torony. A seregek azonban hiába ostromolják Székesfehérvárt, de a budai pasa felmentő seregét a pákozdi csatában szerencsésen széjjel szórják. Csíkvárban Török István lesz a kapitánya a 100 fős helyőrségnek, de 1602. augusztus 6-án a hadihelyzet alakulása miatt el kell a magyaroknak hagyniuk az erősséget. Amelyet aztán 1661-ben birtokosa, Batthyány Boldizsár foglal vissza és rontat le legközelebb, de a török újra felépíti és 1687 októberéig meg is tartja. Aztán a kuruc időkben is gyakran szólnak itt a puskák és csengenek a kardok. 1704-ben Heister hadai csapnak össze Esterházy Antal kurucaival, majd 1707-ben Rabutin is jár itt seregével. 1709-ben az átkelőnél leli halálát Balogh Ferenc kuruc ezredeskapitány, aztán visszatérnek a Habsburgokhoz hű Batthyányak, és szép lassan magtár lett a hajdani lakótoronyból.

Székesfehérvár 1601-ben (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)

Amit aztán 1975-ben gondosan fel is újítanak, és ekkoriban találják meg azokat a míves ezüst kincseket is a falu határában. De ez már egy másik történet.

Borító: Ami Csíkvárból megmaradt (varak.hu)

A hely színei sorozat

Salamon fia Simonnak a tornya
2022. május 25. 6:23

Pipo vára
2022. május 19. 7:25

Dáró vára
2022. április 27. 8:51

Márványkő fából épült
2022. április 22. 8:35

Vár Kemendolláron
2022. március 30. 9:54

A legspiccen lévő véghely
2022. február 23. 11:09