Zár a 84 éves Andrássy úti könyvtár

Takács Eszter - 2018. július 24. 10:18

Ahogy öregszik az ember, egyre inkább a megszokásai rabja. Bár egy modern város mindennapjaihoz hozzátartozik a változás, a havonta megszűnő üzletek látványa, az építkezés vagy épp a rombolás. Valamihez mégis nehéz hozzá szokni, ha elvesztjük a kedvencünket. Az Andrássy út 52. szám alatt működő könyvtár ezen a héten tart nyitva utoljára. A majdnem 85 évig működő könyvtárról rendhagyó írásunkban emlékezünk meg.

Hunyadi térről az Andrássy útra

Az Andrássy úti könyvtár története a Hunyadi tér 3. szám alatt kezdődött, amely már megnyitásakor, 1924-ben sem volt a legideálisabb helyszín a könyvtár számára.  Ugyanis meglehetősen szűkös volt, és az évek során megnövekedett olvasói igények miatt egyre kisebbnek bizonyult.

1934-ben Liber Endre helyettes polgármester, a közművelődési ügyosztály jelentéséből szerzett tudomást a könyvtár problémájáról, és végre elérkezett az idő, hogy a főváros egy nagyobb bérleménybe költöztesse a bibliotékát.

A fiók Terézváros könyvtárává alakul

A főváros az Andrássy út 52. sz. alatti első emeleten lévő hatszobás lakást vette bérleményben, amely a Haggenmacher család bérpalotájának épült még az 1880-as években. A palota építésze az a Schmahl Henrik, akinek nevéhez fűződik a Párisi udvar és az Uránia mozi. A bérpalota első emeletén lakott a család. Haggenmacher Henrik, svájci származású iparos, a malomiparból gazdagodott meg, majd a sörgyártásba fektetett, később pénzét az ingatlaniparba fektethette. A családnak így több ingatlanja is volt, például az Andrássy úton.

A bérház legszebb lakásában rendezkedhetett be a könyvtár mintegy 300 négyzetméteren: az egykori bálteremben kapott helyett a kölcsönző, a kisebb szalonokban pedig a két könyvraktár, olvasószobát is kialakítottak, illet egy kis fiókvezetői iroda is a könyvtár része volt.

A könyvtárhasználók főként a diákság körül kerültek ki, de az irodalmi kávéházak közelsége miatt számos nagy művészünk – például Karinthy Frigyes, Szép Ernő, Kodály Zoltán  vagy Kovács Margit – könyvtári tagságával büszkélkedhetett az intézmény.

A háború időszaka

A negyvenes években a hiányos személyzet és a visszafogott gyarapítás miatt a könyvtárhasználók egyre kevesebb könyvet kölcsönöztek, így 1943-ban ideiglenes megoldásként nem iratkozhattak be további olvasók, viszont a kölcsönzés zajlott tovább – még Budapest ostroma alatt is, talán az egyetlen hazai kulturális intézményként!

A fiókvezető, Leitgib János vezényletével a könyvtár továbbra is várta a Köröndnél “áttörő” olvasókat, csupán 1944. december 30. és 1945. január 18. között tartottak zárva, ugyanis a Terézvárosban ekkor ért véget a harc. A könyvtárat kevés háborús sérülés érte, a bútorokat, a fűtést-világítást, a fontos kézikönyveket gyors ütemben lehetett javítani, azonban a könyvtárat csak 1945 őszére hozták helyre teljesen. A Révai lexikon 13. kötetén még mindig felfedezhető a golyó ütötte nyom. A helyreállítási munkálatokban nagy szerepe volt  Czeiner Teréznek.

Teréz néni

Czeiner Teréz, azaz “Teréz néni” 1922-től altisztként, majd raktárkezelőként, nyugdíjazása után után pedig gondnokként dolgozott a könyvtárban. Ötven éven át ő volt a könyvtár őrzője, a könyvtárosok családtagként tekintettek rá. Könyvtáron belüli szolgálati lakását, amely a bejárattól jobbra volt, halála után az intézményhez kapcsolták. 1973 áprilisában ünnepelték kilencvenedik születésnapját „szűk családi körben”, a könyvtár vezetői, régebbi és jelenlegi dolgozók. Czeiner Teréz cselédkönyve a könyvtár régi iratai között megőrzésre került.

Szabadpolcon az állomány

1960-ban a kerületi tanács tehermentesíteni szándékozta a 10-es fiókot, terveik között szerepelt, hogy a kerületben több kisebb fiókot hozzanak létre, illetve az Andrássy úti egységnél ötször nagyobb könyvtár megépítésére is irányultak törekvések. Mindez nem valósult meg: az Andrássy úti a VI. kerületiek könyvtára lett – és az is maradt.

A hatvanas években a szolgáltatásban is változások történetek: az egységek között elsőként bevezették a közkönyvtárak esetében ma már egyértelmű szabadpolcos rendszert. Ez nem mást jelentett, mint hogy az olvasók szabadon hozzáfértek a kihelyezett könyvekhez. 1966-ban ez már az állomány felét jelentette. A könyvtárosoknak is új volt ez a rendszer, nem volt könnyű számukra a rengeteg ismeretlen könyv között navigálni az olvasót. Ekkor jöttek segítségül a tájékoztatásban mára már bevált ajánló bibliográfiák, az olvasói igényfelmérés, illetve egyéb lehetőségek.

A felújítás és átszervezés

1973 márciusában a könyvtár esztétikailag is megújult, eredeti szépségében állították helyre az egykori nagypolgári lakás környezetét, és a bútorzatot – miután pénz nem volt kicserélésükre – a műemléki jellegnek megfelelően átfestették. Czeiner Teréz szoba-konyhás lakását pedig Teréz néni halála után a könyvtár tereit növelte, amely 330 négyzetméterre bővült.

1978-tól 1984-ig zajlott az ún. főkönyvtári rendszer kialakítása, amely során a könyvtárakat központilag alá-, illetve mellérendeltségi viszonyba állították egymással. Az Andrássy úti könyvtár főkönyvtári szerepet kapott VI. kerületi főkönyvtár név alatt, és csupán – az 1961-ben az Andrássy útról kiköltöző gyermekrészlege – az önálló gyűjteménnyé bővült Liszt Ferenc téri gyermekkönyvtár került alá. 1995-ben megszűnt a főkönyvtári rendszer, és budapesti régiókba sorolva működtek tovább a könyvtárak – miként ma is. Az Andrássy úti könyvtár VI/1. sz. könyvtár néven szolgáltatott egészen napjainkig.

A zárás

Az Andrássy úti könyvtár 2018 szeptemberétől a Kertész utcába költözik – ideiglenesen. Egy ideig itt találkozhatnak a könyvtár dolgozóival és az összevont állománnyal. Ha minden jól megy, hosszabb idő után pedig az egyesített könyvtárak egy új, Teréz körúti épületben várják a belváros olvasóközönségét, illetve mindenkit, aki kíváncsi a FSzEK legújabb fiókintézményére.

Takács Eszter – Tompa Éva

Borítókép: Az Andrássy úti könyvtár épületének homlokzata – Tompa Éva, PDM

Források:

Pobori Ágnes – Kiss Jánosné: Az Andrássy úti könyvtár: történelem és könyvtártörténet. In. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve XXVI. 1997-1998. Budapest, 2000.

URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_Evkonyv_1997-1998/?pg=0&layout=s

Sugár Ágnes: A terézvárosi 10-es számú könyvtár 50 éves története. In. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve XVII. 1974-1976. Budapest, 1979.

URL: https://library.hungaricana.hu/hu/view/FSZEK_Evkonyv_1974-1976/?pg=0&layout=s