Legendás éttermeink – Kárpátia

gaz, a legendás étterem a beszédes Kárpátia elnevezését csak a 20. században kapta, már a helyszínéül szolgáló bérpalota megépülte után vendéglátóipari egység működött a falai között. Az étterem virágkora a Spolarich családhoz köthető, akik a 20. század Budapestjének több vendéglátóhelyét is igazgatták. Sorozatunk következő részében a Kárpátia története elevenedik meg.

Az étteremnek otthont adó Ferenciek Bazára helyén eredetileg a ferences szerzetesek 1748-ban emelt rendháza működött. 1784-ben II. József a rendház nagy részét a Budáról Pestre költöző egyetemnek adományozta. Hogy a döntés nem nyerte el a barátok tetszését, jól mutatja, hogy minden követ megmozgattak, hogy visszaszerezzék a bitorolt épületet. Kérésük 1855-ben végre meghallgattatott, Ferenc József rendeletben szolgáltatta vissza elvett tulajdonukat. Ahogy az lenni szokott, a végleges megegyezésre csak néhány évvel később, 1872-ben került sor, és valószínűleg az sem lehetett véletlen, hogy 1873-ban kezdték el építeni az épület szomszédságában az Egyetemi Könyvtárat.
Hogy a ferencesek a meglehetősen igénybevett rendház helyett egy modern bérpalotát kívántak építtetni, azt aligha róhatja fel bárki is nekik. A már emlegetett Ferenciek Bazára névre keresztelt épület végül alig egy év alatt, 1877-re készült el, Frey Lajos és Kéler Napóleon tervei alapján. A bazár szó szerint körbefonja a templomot, hiszen tulajdonképpen egy átjáróház, bár napjainkban az utcafrontról ez nem egészen nyilvánvaló. A bazár egyik bejárata a mai Ferenciek teréről, a másik pedig a Kossuth Lajos (akkori Hatvani) utcából nyílott. Hogy miért volt érdekelt a rend egy ilyen átjáróház építésében? A helyiségeinek bérbeadásából származó bevételt saját kiadásaikra tudták fordítani, például iskolaépítésekre.