Legendás éttermeink – Mátyás Pince

Baldauf Mátyás az Erzsébet híd megépülte után, 1904-ben nyitotta meg vendéglőjét az akkori Eskü téri bérház Kéményseprő utcai oldalán, Mátyás Pince néven. Az ifjú Mátyás földmunkások gyermekeként 14 évesen először a mészáros és a pincérmesterséget tanulta ki, majd a fővárosba indult szerencsét próbálni. Hogy hogyan vált étterme az egyik leghíresebb fővárosi vendéglátóhellyé, és kiről kapta nevét, az legújabb vendéglátás-történeti válogatásunkból kiderül.

A Mátyás Pince alapítója kemény, szorgalmas ember hírében állott, aki a Vas megyei Borostyánkő községben született 1873-ban. Baldauf Mátyás az akkoriban kötelező 6 osztályt elvégezve, 13 éves korában elhagyta a szülői házat, hogy a burgenlandi szülőfalujához közeli Oberschützen Friedrich szállodájának az éttermébe menjen és elsajátítsa a vendéglátás alapjait. Becsülettel végigjárta a szamárlétrát, először felszolgált, majd a konyhai előkészítésből a hentes, mészáros alapismereteket is elsajátította. Amikor letudta a kötelező gyakorlatot, először Bécsbe, majd Grazba ment, míg végül a gyorsan fejlődő magyar fővárosban kötött ki. Itt először a krisztinavárosi Zöldfa étteremben, majd a Kis Piszkos vendéglőben dolgozott. Ez utóbbit később ő is vezette feleségével, Antunovits Teréziára, „Tercsikével”.