Természetrajz egykor

A természetrajz az úgynevezett állattan, a növénytan, az ásvány és kőzettan, továbbá az őslénytan tudományterületek közös megnevezése volt a 18. és 19. században, és főként a megfigyeléseken alapuló ismeretek összegyűjtéséből, rendszerezéséből és ismertetéséből állt. Miután a 20. században a kísérleteken alapuló tudományok felvirágzását követően a természetrajz kifejezés ódivatúvá vált, helyét a „természettudomány” megnevezés vette át. 

„A héjancok testét kemény héj takarja. Vízben és nedves helyeken tartózkodnak, állati anyaggal táplálkoznak. Ide tartozik a rák. A gyűrünyök testbőre gyűrűzött ráncokból áll; többnyire vizenyős helyeken élnek (ilyen például a giliszta). A puhányok teste puha (…) idetartoznak: a csigák.” – olvashatjuk Zimmermann Jakab által írt Természetrajz az elemi ifjúság számára című, 1861-ben megjelent könyvében. E heti virtuális kiállításunkban főként az 1700-as és 1800-as években írt – természetrajz tárgykörébe tartozó – művek idézetei és könyvillusztrációi közül válogattunk, többek között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, valamint a Miskolci Egyetemi Könyvtár Múzeumának gyűjteményéből.