Virtuális valóság és 3D a barokk korban

A Piarista Múzeum kamarakiállítása valóságos időutazásra invitálja az online látogatókat, ugyanis a manapság oly közkedvelt VR (virtuális valóság), illetve a 3D-s képek korai képviselőit mutatja be. Grafikai gyűjteményünk ugyanis közel 60 darab olyan erőteljesen perspektivikus, színezett metszetet, panorámaképet rejt, amelyek története egyedülálló művelődés-, média-, és művészettörténeti jelentőségű. A 18. században ugyanis ezek a képek töltötték be az internet vagy a televízió szerepét, távoli, elérhetetlen tájakra és városokba repítették el szemlélőiket, a valóság illúzióját keltve.

A koronavírus-járvány miatti karantén időszakában talán még erőteljesebben megtapasztalhattuk, hogy az online, virtuális tér végtelen lehetőségeket és világokat nyit meg előttünk. Bekapcsoljuk modern “dobozainkat”, laptopunkat, okoseszközeinket, televíziónkat és virtuálisan eljuthatunk távoli országok múzeumainak kiállítótereibe, vagy a Google Utcakép segítségével barangolhatunk ismeretlen városok terein. A mi generációnk számára már egyre nehezebb elképzelni, hogy bizony nem volt ez mindig így. 20-30 évvel ezelőtt sem, a barokk korban pedig pláne nem. A kíváncsiság, a világ megismerésének vágya viszont mélyen bennünk gyökerezik, és nem volt ez másként 18. századi elődeinkkel sem. Ez a vágy hozta létre a 18. század derekán a Guckkastenbildek műfaját. Ezen perspektivikus panorámaképek a 18. század optikai innovációival váltak népszerűvé, s lettek a vizuális szórakoztató eszközök úttörői. Városról városra járó képmutogatók vitték a vásárokra kukucskáló dobozaikat, ahol aprópénzért cserébe távoli vidékek, messzi városok gyönyörű látképei, utcaképei, művészi épületei vagy éppen csatajelentek, katasztrófaképek elevenedtek meg három dimenzióban, valósághűen az egyszerű emberek tekintete előtt.

A válogatásunkban szereplő metszeteket Európa-szerte erre szakosodott műhelyek adták ki, ilyenek voltak Londonban John & Thomas Bowles, vagy Robert Laurie & John Whittle kiadói, Párizsban a Basset-, Chereau-, Daumont-, továbbá a Hucquier- és Mondhare-nyomdák, de a Német-Római Birodalom területén legtermékenyebb Georg Balthasar Probst (1732-1801) augsburgi nyomdája, de jelen voltak Itáliában is. Az angolul “Prospect” vagy “Perspective View”, a franciául “Vue d’Optique” vagy “Vue Perspective”, míg a németben “Guckkastenblatt” és “Guckkastenbild” névvel illetett perspektivikus metszetek egy speciális nagyítólencsével felszerelt eszköz, a zograszkóp alá, vagy egy szintén nagyítólencsés zárt dobozba, a kukucskálódobozba helyezve erős térbeli hatást keltettek a nézőben.