Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2024. december 30. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók december 30. – január 03.

12.30. Hétfő

228 évvel ezelőtt, 1796 december harmincadikán született ifjabb báró hadadi Wesselényi Miklós, az első reformnemzedék kiemelkedő alakja, az erdélyi ellenzék vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. Wesselényi kitűnően lovagolt, úszott, vívott, birkózott és vadászott. Arisztokratához illő képzést kapott, idegen nyelveket tanult, a történelmet, filozófiát és jogot felvilágosultmódszerekkel oktatták neki. Hamarosan az első reformnemzedék egyik legnagyobb alakjává vált. Wesselényi a politikai életbe az 1817. évi erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezőjeként kapcsolódott be. 1819-ben az erdélyi úrbérrendezést ellenző, annak országgyűlési tárgyalását követelő ellenzék egyik tagja. 1833-ban Lipcsében adatta ki gondolatait Balítéletekről címmel. Művében a nemesség bírálata és a jobbágyrendszer felszámolására tett javaslata mellett, lépéseket tesz a reformpárti ellenzékiség létrehozására is.1836-ban Wesselényi Miklós az ellenzék vezérszónokaként olyannyira kiváltotta az udvar haragját, előbb a császári hadsereg legkiválóbb vívóját, Wurmbrandt Ottóval kellett párbajoznia, később úgynevezett hűtlenségi perbe fogták, s bár 1839-ben a hűtlenség alól felmentették ugyan, de egyéb „vétkeiért” háromévi fogságra ítélték. Az 1839-40-es országgyűlés amnesztia törvényének köszönhetően véglegesen szabadlábra került, de az aktív politikai életből eddigre visszavonult, hiszen 1844-ben elvesztette látását. 1850-ben tüdőgyulladást kapott, ebből a betegségéből többé már nem épült fel, s Pesten hunyt el. Temetése nemzeti tüntetéssé vált. Holttestét, félve egy újabb forradalomtól, csak egy év elteltével helyezték örök nyugalomra a zsibói családi sírboltba.

Wesselényi börtönbevonulása előtt, a pesti árvíz idején óriási részt vállalt a lakosság megmentésében. 1838. március 15-én a jégzajló Duna megrekedt a Csepel-szigetnél és átszakította a pesti védgátat, a jeges víz elöntötte a várost, az ódon házak nagy részét összedöntötte. Wesselényi saját hajóján éjjel-nappal, fáradhatatlanul járta az utcákat, hogy segítséget nyújtson. Emlékműve megtekinthető a Pesti Ferences templom falán.

12.31. Kedd

1 689 évvel ezelőtt, 335. december harmincegyedikén hunyt el, I. Szent Szilveszter,  a történelem 33. pápája. Ez a nap, amelyen a nyugati világ elbúcsúzik az óévtől, s volt idő, mikor december 24-én ünnepelték, de előfordult, hogy előrecsúszott vízkereszt napjáta január 6-ára, és csak pár évszázada, 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére. A magyar hagyományok szerint a szilveszter és az új év első napjának szokásai összefonódtak. Közös céljuk, hogy a következő évre egészséget, bőséget, szerencsét és boldogságot varázsoljanak. Mágikus erejűnek tartják a jókívánságokat, köszöntő énekeket, melyekkel házról házra mennek az üdvözlők.

A patkó szerencsehozó mivolta abban rejlik, hogy régebben a lovat sokáig szent állatnak tartották. A hiedelmek szerint azonban csak az az igazán hatásos patkó, amelyet nem vásárolnak, hanem az út mentén találnak. A négylevelű lóhere védelmező funkciója abból adódik, hogy formája keresztformára emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése előtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynektekintsék.

Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra. Kora reggel mosakodjunk friss vízben, hogy egészségesek maradjunk. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. Szerencsét hoz, ha megtöltjük az összes félig teli/üres konyhai tartónkat. (kávétartó, cukortartó, sótartó, borstartó, lisztes edény, zsíros bödön, stb…) Ha ezek teli vannak, egész évben bőséget élünk, de ha üresek, vagy alig van bennük, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.

Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum képeslapjával!

01.01. Szerda

1968 óta minden év január elsején tartják a béke világnapját. 2000. január 1-jétől az ENSZ kezdeményezésére világi ünnepként is számos országban békevilágnapot tartanak, kezdetben One Day in Peace („egy nap békében”), ma pedig Global Family Day néven (azaz a „globális család” napja, amikor a Föld lakói egyetlen nagy családot alkotnak a békéért). A béke világnapját VI. Pál pápa kezdeményezésére ünnepeljük. VI. Pál óhaját követve a pápák január 1-jén évtizedek óta a békére vonatkozó gondolatokkal fordulnak a világhoz, mindenkor konkrét elmélkedési témát adva az embereknek. Ez a nap arra figyelmeztet, hogy az előttünk álló új évben törekedjünk arra, hogy békében éljünk önmagunkkal, minden emberrel és az egész világgal. II. János Pál pápa is folytatta a béke világnapok hagyományát. A Béke XXXVI. Világnapjára írt 2003. január 1-ei üzenetében így értekezik: „A békét a földön, amelyet az összes ember a világon minden időben hőn óhajtott, nem lehet másképp megteremteni és megszilárdítani, mint csak az Istentől alapított rend szent megtartásával.”

A béke jelképe, a fehér galamb az  újévi üdvözlőlapoknak és exlibrisek gyakori témája, ahogy azt Várkonyi Károly grafikus 1940-es alkotásán, a Balatoni Múzeum közreműködésében.

01.02. Csütörtök

98 évvel ezelőtt, 1922. január másodikán született Vertel József grafikus Dömösön. Az Iparrajziskola, majd a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után díszítőfestést tanított a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, ezt követően, 1950-től dolgozott a Pénzjegynyomda tervezőjeként. Vertel volt a legtöbbet foglalkoztatott magyar bélyegtervezők egyike, munkássága során több száz bélyegblokkot és bélyeget tervezett a Magyar Posta részére, háromszor is megkapta az ENSZ bélyegterv-díját. Más típusú alkalmazott grafikai munkákkal is foglalkozott, rézkarcokat, metszeteket, emléklapokat– és ahogy alább is láthatjuk a Balatoni múzeum feltöltésének köszönhetően –, ex libriseket is készített.

01.03. Péntek

1922. január harmadikán született Nemes Nagy Ágnes költő, író, műfordító Budapesten. 1939-ben érettségizett, 1944-ben magyar-latin-művészettörténet szakon szerzett diplomát, ugyanebben az évben, áprilisban házasságot kötött Lengyel Balázs műkritikussal – az alábbi, 1955-ben készült felvételen, jobb oldalon láthatók, mellettük Kálnoky László, Polcz Alaine, Mészöly Miklós, Kiss Tamás. A holokauszt során férjével mindketten életeket mentettek, amiért később Világ Igaza díjban részesültek – igaz, Nemes Nagy posztumusz kapta meg kitüntetését.

1946-ban jelent meg első verseskötete, ekkor lépett be a Magyar Írószövetségbe, a Köznevelés pedagógiai folyóirat munkatársa lett, és férjével ekkor alapították meg az Újhold című irodalmi folyóiratot, ami csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása ellenére mégis emblematikus tudott maradni az irodalomtörténetben.

A diktatúra legkeményebb éveiben gyermekirodalom területén publikálhatott, valamint francia és német nyelvű műveket fordított, 1954-től négy évig a Petőfi Sándor Gimnáziumban tanára volt. 1958-ban férjével elváltak, de szakmai kapcsolatuk megmaradt, Nemes Nagy ettől az évtől kezdve lett szabad szellemi foglalkozású író. Bár költőként köteteinek számát tekintve keveset publikált, azonban az esszéirodalom kimagasló művelője volt, elemzései jelentek meg, önálló kötetet szentelt Babits költészetének. A hetvenes-nyolcvanas években meghatározó alakja volt az irodalmi életnek, kapcsolatot tartott emigráns alkotókkal és külföldön képviselte hazánkat. 1986-ban volt férjével évkönyv formájában újraindították az Újholdat. Nemes Nagy Ágnes 1991. augusztus 23-án, 69 éves korában hunyt el.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.