Múltidéző: Ezen a Napon

Forum Hungaricum - 2025. január 20. 7:00

Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók január 20-24.

01.20. Hétfő

91 évvel ezelőtt, 1934. január huszadikán hunyt el Deák-Ébner Lajos festőművész. Tanulmányait a müncheni Képzőművészeti Akadémián kezdte, de az ott tapasztalt merev módszerekkel szembe ment realista szemléletmódja, így otthagyta az intézményt. Az 1873-as bécsi világkiállításon szerepelt egy alkotásával, az itt francia festők új műveinek hatására Párizsba költözött, a közeli Barbizonban Paál Lászlóval, Munkácsyval és a barbizoni iskola realista-naturalista tájképfestőivel, köztük Jean-François Millet-vel került kapcsolatba. 1874-től sok éven keresztül a nyarakat a szolnoki művésztelepen töltötte, ahol az osztrák Pettenkoffen hatott rá, realisztikus ábrázolásmódja főleg az itt festett képein lelhető fel.

1887-től a Budapesti Női Festőiskola vezetője volt, 1890-ban Lotz Károllyal közösen dolgoztak a Tihanyi Apátság freskóin, 1895-99 között a Műcsarnok előcsarnokának falképeit festette meg.

01.21. Kedd

1826 január huszonegyedikén született Aradon Lippert József építész, műemlék restaurátor. Hamburgban és Bécsben tanult, majd Itáliában, Franciaországban és a skandináv országokban tett tanulmányutakat. 1850-től Pozsony vármegye műemlékeinek felmérésében Ipoly Arnold besztercebányai püspökkel dolgozott együtt, 1856-ban ismerte meg Simor János akkori kanonokot, aki később esztergomi érsekként Lippertet főépítészeként és egyházművészeti tanácsadójaként foglalkoztatta.

E pozíciójában dolgozott Lippert a bazilika előcsarnokán, a Szent István-kápolnán, valamint Esztergom egy másik meghatározó épületén, a Vízivárosi plébániatemplom mellett álló Prímási palotán. A historizáló stílusú épület 1880-82 között épült fel Lippert tervei alapján, a régi jezsuita kolostor és iskola alapjain. Ahogy ezen a képeslapon látható, neoreneszánsz jegyeket magán viselő palotában kapott helyet a prímási levéltár, északi részében pedig a Keresztény Múzeum működik.

01.22. Szerda

1823. január huszonkettedikén fejezte be Csekén (Szatmárcsekén) Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratának letisztázását, így január 22-e tekinthető Himnuszunk születésnapjának, mely évforduló apropóján, 1989 óta a mai napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból című költeményt 1844-ben zenésítette meg Erkel Ferenc – ebből az évből származik az alábbi nyomtatvány is –, a Himnusz ezt követően vált össznemzeti szinten igazán jelentőssé.

01.23. Csütörtök

195 éve, 1830. január huszonharmadikán hunyt el Budán, a Tabánban Virág Benedek, a magyar ódaköltészet első mestere, akit íróbarátai magyar Horatius-nak neveztek. Temetése január 25-én volt, nagy tömeg kísérte koporsóját a Ráctemetőbe, sírja fölé vörös márványkereszt került, földi maradványait 1838-ban átvitték a gellérthegyi sziklakápolna mellé, sírfeliratán – valamint a képen látható pécsi emléktábláján is – a következő olvasható: „Születtem, szerettem hazámat s dolgoztam érte. Ez az én életem története. Tegyetek ti is így, tanítsátok utódaitokat, s ha azok is ezt teszik, akkor Magyarország boldog lesz.” – ezt válaszolta, ha életéről kérdezték, és azt sem szerette, ha költészetét méltatták, erre bizonyíték barátjának, Kazinczy Ferencnek írt leveléből származó a következő idézet: „Azt mégsem szeretem, hogy annyiszor koptatják nevemet, elhallgatván sok jeles embereket. Ne vesztegesd te is a tömjént”.

Virág élete nem volt fordulatoktól mentes. 1775-ben Pesten lépett be a Pálos rendbe, bölcseleti és teológiai tanulmányait Pécsett végezte, itt szentelték fel papnak, majd Székesfehérváron tanított. A pálos rend feloszlatása után világi pap lett. Tüdőbaj miatt hagyta abba 17 év után székesfehérvári tanári munkásságát, Pesten a Batthyány családnál volt nevelő, de betegsége miatt erről is lemondott, Budára költözött. Nyugdíja eleinte fedezte kiadásait, de a pénzromlás miatt idővel egyre kevésbé. 1810-es budai tűzvészben mindene odalett, elégtek történetírói munkái, a Magyar Századok példányai is – Toldy Ferenc 1863-ban összegyűjtött költeményei mellett ezt is kiadja, első két kötete itt olvasható: link. Virág ekkor barátainál húzza meg magát, később Budára visszatérve anyagilag is talpra állt egy pályadíjnak köszönhetően. Szerény körülmények között élt, a nyugdíja és a pályadíja hamar elfogyott, ugyanis annak jelentős részét a szegények között osztotta szét.

01.24. Péntek

567 évvel ezelőtt, 1458. január huszonnegyedikén Buda és Pest között, a Duna jegén Magyarország királyává választották az alig 15 esztendős Hunyadi Mátyást. Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Gyermekéveit a család vajdahunyadi várában töltötte. A kornak megfelelő lovagi nevelést kapott (tanítója Vitéz János váradi püspök volt), de emellett humanista szellemben egyház- és államjogot, művészeti ismereteket, orvostudományt és latint is tanult. Apja Hunyadi János nándorfehérvári diadalt követően meghalt pestisjárványban, két fia pedig  – a Cillei családdal történt összetűzés következtében – V. László király fogságába került. Hunyadi Lászlót végül felségsértés vádjával Budán kivégezték 1457-ben, és a fiatal Mátyás túlélése is kétséges volt. V. László azonban nem sokkal később elhunyt, a megüresedett trónra pedig a főpapok és főurak, illetve a magyar nép egységes akaratának megfelelően Hunyadi Mátyást választották.  I. Mátyás pedig a magyar történelem egyik legmeghatározóbb uralkodójává vált, akinek alakja rengeteg képzőművészeti alkotás témája. A KATAMAFOTÓ Művészeti Korlátolt Felelősségű Társaság alábbi felvételén a Hősök terén található Mátyás király szobrot láthatjuk, amely  Zala György alkotása.

Borítókép: Fotelben olvasó férfi (Fortepan CC BY-SA) A fénykép adományozója Róna Annamária.