ÉVFORDULÓ SOROZAT
Múltidéző: Ezen a Napon
Forum Hungaricum - 2025. augusztus 11. 7:00
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 11-15.
08.11. Hétfő
154 éve, 1871. augusztus tizenegyedikén született Pesten Heltai Jenő író, költő, újságíró, dramaturg, akinek már 14 éves korában publikálták verseit. Jogi tanulmányait félbeszakítva újságíróként kezdett dolgozni, többek között a Magyar éve Hírlapnál, A Hétnél, a Pesti Hírlapnál és a Pesti Naplónál, versei pedig más lapokban is megjelentek. Katonai pályára is lépett, 1892-ben tartalékos hadnagy volt, sokat utazott, számos külföldi városban élt. 1913-ban változtatta meg családi nevét Herzl-ről Heltaira. 1914-18-ban dramaturg-igazgatóként dolgozott a Vígszínházban, majd az Athenaeum irodalmi igazgatója, 1929-től a Belvárosi, 1932-34 között a Magyar Színház igazgatója, ahol 1936-ban nagy sikert aratott A néma levente című verses színpadi játéka. Műfordítói tevékenységéért Francia Becsületrenddel tüntették ki 1927-ben. Bár 1906 februárjában bejelentette, hogy elhagyja az izraelita felekezetet, de arról nem nyilatkozott, hogy milyen vallásra kíván áttérni. A zsidótörvények más ünnepelt szerzők mellett rá is kiterjedtek, mentességért nem folyamodott a kormányzóhoz, inkább bujkált. 1948-ban a Kossuth-érdemrend első fokozatával tüntették ki, a PEN klub magyar elnöke volt, már nagybetegen, 1957-ben kapott Kossuth-díjat, majd ugyanezen év szeptember 3-án hunyt el. A Lumpáciusz Vagabunduszt 1969-ben tűzte műsorra a Pécsi Nemzeti Színház, mely Heltai Jenő Johann Nepomuk Nestroy darabja nyomán 1943-ban írt verses vígjátéka. A darab a magyar költészet és drámairodalom különleges darabja.
08.12. Kedd
97 éve, 1928. augusztus tizenkettedikén hunyt el Endre Béla festő- és iparművész Mártélyon. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője volt. Művészeti tanulmányait Budapesten, Párizsban és Rómában végezte, majd hazatérve közös műteremben alkotott Rudnay Gyulával és Tornyai Jánossal, 1899-től több alkalommal együtt állítottak ki. 1912-ben kezdeményezője volt a hódmezővásárhelyi Művészek Majolika és Agyagipari Telepének, később terveket is készített a majolikaüzem részére. 1910-től nyaranta Mártélyon alkotott, az alföldi embereket és a jellemző tájat festette, képein Munkácsy, a nagybányai hagyományok és a posztimpresszionista vonások is fellelhetők. A Rudnay Gyula, Tornyai János és Endre Béla hódmezővásárhelyi festőművészekről készült csoportképet a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ töltötte fel adatbázisunkba.
08.13. Szerda
109 éve, 1906. augusztus tizenharmadikán született Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrász, grafikus és éremművész Nagyszebenben. Családjával 1916-ban a román betörés elől Győrbe menekültek, itt telepedtek le, a helyi bencés gimnáziumban végzett, ami mellett művészeti képzésben is részesült, ám a sikertelen főiskolai felvételi miatt Firenzébe utazott és a reneszánsz művészetet tanulmányozta. Rövid időre hazatért, anatómiát tanult, majd ismét Olaszországba és Franciaországba ment. Első kiállítása a Frankel Szalonban, majd a Nemzeti Szalonban volt, 1941-től már szobrait is kiállította. Tagja volt a Képzőművészek Új Társaságának, 1945-től a fővárosban élt, a nyarakat pedig Tihanyban töltötte. 1946-60 között az Iparművészeti Főiskolán tanított, 1960 után irodalmi művekhez készített illusztrációkat. 1976-ban a Nemzeti Galériában rendezték meg életmű kiállítását, munkásságát Munkácsy-díjjal, Kossuth-díjjal, Érdemes- és Kiváló művész kitüntetésekkel ismerték el. Az alábbi képen Napbanéző című szobra látható a pécsi Csorba Győző Könyvtár feltöltésében.
08.14. Csütörtök
50 évvel ezelőtt, 1975. augusztus tizennegyedikén hunyt el Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész, akinek olyan, ma is látható köztéri alkotásokat köszönhetünk, mint a szentesi Horváth Mihály szobor, a nyíregyházi Hősök emlékműve, a gellérthegyi Szabadság-szobor, vagy a budapesti Hősök terén a Millenniumi Emlékmű Rákóczi és Kossuth szobrai – az alábbi felvételen éppen az utóbbin dolgozik a művész.
Kisfaludi Strobl 1904-től volt az Iparművészeti Iskola növendéke, mely elvégzése után egy évet töltött Bécsben, majd négy évet a Mintarajziskolában, ahol Radnai Béla és Székely Bertalan voltak mesterei. Az első világháborúban sajtóreferensként is dolgozott, 1917-ben megrendelést kapott a királytól a Gorlicei áttörés ábrázolására, amit Kassán állítottak fel – ez később elpusztult. A húszas években számos világháborús emlékműre kapott megrendelést. 1921-től 1960-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, mindemellett az egyik legtöbbet foglalkoztatott szobrász a második világháború előtt és után is. Nagy tehetsége volt a mozgásábrázoláshoz és a karakterformázáshoz, síremlékei – köztük sajátja is –, portréi és aktszobrai nemcsak itthon, de nemzetközileg is ismertté és elismertté tették. A Fortepan alábbi felvételén a szobrász a Képzőművészeti Kivitelező és Iparvállalat szoboröntödéjének udvarán láthatjuk.
08.15. Péntek
255 évvel ezelőtt, 1769. augusztus tizenötödikén született Bonaparte Napóleon, a történelem egyik legismertebb hadvezére és államférfija. A korzikai származású Napóleon ragyogó katonai tehetséggel emelkedett ki a francia forradalom zűrzavarából, és már 24 évesen tábornoki rangot kapott. Gyors sikerei és határozott fellépése révén 1799-ben átvette a hatalmat, majd 1804-ben császárrá koronáztatta magát. Hadvezéri zsenialitása megváltoztatta Európa térképét, de nemcsak a csatamezőkön, hanem a közigazgatás terén is maradandót alkotott. Legnagyobb polgári öröksége a Code civil, azaz a francia polgári törvénykönyv, amely számos ország jogrendszerére gyakorolt hatást. Emellett jelentős oktatási, pénzügyi és államszervezési reformokat is bevezetett, amelyek sokáig fennmaradtak. Érdekesség, hogy írt egy regényt is, a Clisson et Eugénie című romantikus történetet, amely fiatalkori alkotásaként Napóleon érzékenyebb oldalát villantja fel. Bár 1815-ben véglegesen vereséget szenvedett Waterloo-nál, és száműzetésben halt meg, alakja a mai napig élénken foglalkoztatja a történészeket és az olvasókat. Egyénisége, reformjai és katonai pályafutása révén az újkori Európa egyik legnagyobb hatású szereplője lett. Olvasóinknak, akik mélyebben megismerkedni Napóleon pályafutásának kezdetével, annak ajánljuk alábbi cikkünket.
Borítókép: Fiúk a kollégiumi szobában (Fortepan CC BY-SA). A fényképek adományozója Fekete Mihály.
A cikkhez kapcsolódik
2025. augusztus 4. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók augusztus 4-8.
2025. július 28. 7:00
Múltidéző: Ezen a Napon
Heti történelmi visszapillantó: emlékezetes évfordulók július 28 – augusztus 1.
