45 éve készül és most is frissül az RPHA

Forum Hungaricum - 2021. február 15. 11:51

Horváth Iván irodalomtörténész a 70-es évek végén még egy NDK gyártmányú peremlyukkártyás válogatóval kezdte a régi magyar vers úttörő adatbázisát építeni.

Egy-egy peremlyukkártya 40 fillérbe került, az tartalmazta egy-egy vers adatait. A plexi válogatóba a megfelelő helyen kötőtűt szúrtak – és miután megrázták a plexidobozt, az “adatbázisból” aszerint válogatott az eszköz, hogy fennakadt-e a lyukkártya vagy lepotyogott.

Ahogy Horváth tanár úr fogalmazott: “Káderlapok a régi magyar versekről.”

Az adatbázis alapján 1992-ben – Párizsban! – egy kétkötetes nyomtatott könyv is készült – és természetesen a neten is fejlődött tovább: 1993 novemberében már megjelent az interneten, számos új szöveggel bővítve.

Ahogy egyszer Horváth Iván nyilatkozta a projekt kapcsán, az adatbázis “minden 1601 előtti magyar versről minden szilárd bibliográfiai, irodalomtörténeti és poétikai tudnivalót rögzít. Az RPHA munkaközössége plurális szövegfogalommal dolgozott. Eszerint a szöveg tulajdonságai (pl. szerzője, terjedelme, irodalmi mintája, műfaja, versformája, szereztetési dátuma, ajánlása stb.) mind-mind változók, amelyek a szövegnek a különböző kiadványokban és kéziratokban való előfordulásai során különféle értékeket vehetnek fel. A szövegnek nincs egyetlen állandó tulajdonsága sem: a magas irodalom és a népköltészet közötti különbség csupán fokozati.

Az RPHA-csoport adatmodellje megengedi, hogy egy szöveghez több (kézírásos vagy nyomtatott) könyv, egy könyvhöz több szöveg tartozzék. Az adatfelvételi egység (a “rekord”) nem a könyv, mint a könyvtári adatbázisokban, és nem is a szöveg, mint az irodalomtudományiakban, hanem könyv és szöveg egyszeri találkozása. (…) Az RPHA többes számú szövegfogalma nyomán alakítottuk ki első hálózati kritikai kiadásunkban a véletlenszerű olvasás elvét.”

Az RPHA egyetemista éveim egyik nagy felfedezése volt számomra: akkor még csak Horváth Iván csapatának volt egyértelmű a bölcsészettudomány és az informatika oda-vissza termékeny kapcsolata: a bölcsészettudományi informatika létjogosultsága.

Ma már a digitális bölcsészet természetes része a tudományos életnek.

A 90-es évek végén és az ezredfordulón az RPHA és a világ első hálózati kritikai szövegkiadása, a BBOM (Balassi) is teljesen új perspektívát nyitott.

Ezért is örülök, hogy az RPHA-projekt most is él, most, 2021-ben jelent meg a legfrissebb változat. A fő újdonság: az adatbázist összekötötték az Akadémiai Kiadó oldalán található régi magyar dallamtárral [Csomasz Tóth Kálmán, Ferenczi Ilona (sajtó alá rendező) 2017. A XVI. század magyar dallamai. Budapest: Akadémiai Kiadó.]. A MERSZ oldalán elérhető dallamok az RPHA-adatbázison belül jelennek meg, de az adatlapokon a jegyzetapparátus megfelelő pontjaira mutató hivatkozások is megtalálhatók. (A jegyzetapparátus használatához természetesen MERSZ-hozzáférés szükséges.)

Az RPHA elhivatott technikai szerkesztője jelenleg Horváth Iván professzor fia, Horváth Andor.

Gratulálok a technikatörténeti korszakokon átívelő, folyamatosan lelkes munkához – ez egy érték!

Képes Gábor

Az RPHA nyitóoldala: https://f-book.com/rpha/v7/index.php