6206 rendelet

Pálffy Lajos - 2019. január 31. 12:13

Igen, II. József rövid élete folyamán hatezer rendeletet adott ki, az ünnepnapokat nem számítva naponta így legalább kettőt. Ezek többségét pedig saját maga fogalmazta állítólag, mert ehhez is volt affinitása. Eme rendeletekkel pedig olyannyira átalakította volna Magyarországot, hogy rá sem lehetett volna ismerni.

Az „oszd meg és uralkodj” elve már a rómaiak világbirodalmának felépítésében és jó ideig az egyben tartásában is segített, II. József pedig a koronázás elmaradása és az eskü hiánya miatt berzenkedő magyarok ellen a nemzetiségeket igyekezett kijátszani. Így történhetett, hogy fogadta a román nemzetiségi törekvések három szószólóját is Bécsben. A bocskoros Horea, Closca és Crisan egy palotában lett elhelyezve, és az uralkodó elé is tárhatták az erdélyi románság sérelmeit és követeléseit. Mert erre az időre Erdélyben a csak a bevételeikre odafigyelő magyar földbirtokosok jámbor, az adók és terhek ellen nem lázongó románokkal pótolták a török időkben elpusztított magyar lakosságot. A románok pedig pópáik vezetése alatt nem lettek magyarrá, sőt, azt kezdték hangoztatni, hogy még a rómaiak idejében ők voltak az elsők Erdélyben, ők a dákok leszármazottai. József révén pedig a határőri szolgálat is lehetővé vált nekik, tömegével jelentkeztek is, a magyar uraik pedig veszni látszó munkáskezek miatt akadályozták ezt. Így aztán 1784 őszén a Bécset megjárt küldöttek meg is kezdték a szervezkedést a magyar birtokosok ellen, és fel is gyulladtak az első udvarházak, de a tömegben támadók nem kegyelmeztek a falvak magyar lakosságának sem. Horeát és Closcát végül december 27-én fogták el és II. Józsefnek volt annyi esze, hogy példát statuáltatott. Crisan öngyilkos lett a börtönben, a románoknál máig nemzeti hősnek tartott két vezért pedig Gyulafehérváron, ahol ekkor már jelentős román népesség élt, nyilvánosan kerékbe törték.

Végső soron a császár még profitált is ebből a rettenetből, hiszen volt hivatkozási alapja a 1785-ben kiadott jobbágyrendeletének. Amelyben az elnevezést is betiltva biztosítja a szabad költözést, a földhöz való jogot és a végrendelkezést is. Egy év múlva pedig a halálbüntetés mellett eltörli a megalázó botozást is. Az adózás egységesítésénél pedig azt is tervezi, hogy megadóztatja a nemesi birtokokat is, ami nem kis felzúdulást keltett aztán a magyar nemesség köreiben. De sokaknak nem tetszettek a türelmi rendelet után a hazai zsidóság emancipációját szolgáló rendelkezések, no és a Bánát elsvábosítása sem. És az sem, ahogy központosította a magyarországi és erdélyi hivatalokat, beolvasztva a kancelláriákat és kamarákat a nagy Helytartótanácsba. Amikor pedig Erdély után nekiment a nemesi szabadság utolsó bástyáinak tartott vármegyéknek, akkor már rendesen felborzolódtak a kedélyek. De ennek ellenére átverte a 10 kerületre osztott ország koncepcióját is, és még itt sem pihent meg.

Mert 1784-ben jött az a bizonyos nyelvrendelet, ami már országos felháborodást váltott ki. És teljes népszerűségvesztést hozott, amit aztán a jól bevált módon akart ellensúlyozni József. Hogy mivel, arról majd a sorozat következő írásában olvashatnak.

Borító: Wikipédia