A báró degenerált ugyan, de jogilag beszámítható

Dombi Gábor - 2022. június 30. 8:46

A Magyar Hírlap számolt be 1934 decemberében arról, hogy egy arisztokrata került bigámia vádjával bíróság elé. Báró Orczy Györgyöt felesége, Kovács Mária óvónő jelentette fel, s húszezer pengő kártérítést és házassága érvénytelenségének kimondását kérte a törvényszéktől.

A bíróság előtt megjelentek báró Orczy feleségei, a szép óvónő és a sudár és elegáns Fehér Erzsébet, érthető okból nem éppen boldogan. Az újságolvasó közönség értesülhetett arról, hogy a bárónak volt korábbi felesége is, a sajtóban elhíresült Beke Olga, de tőle a báró legalább törvényesen vált el. Orczy báró nem jelent meg, csupán az ügyvédje tett egy nyilatkozatot arról, hogy védence súlyosan idegbajos, hosszabb időn át zárt intézetben kezelték és nem ura tetteinek. A pesti sajtóban a bigámia korábban is téma volt, de az arisztokrácia szintjén szokatlan ügy tárgyalásáról folyamatos volt a tudósítás. Az ítéletre másfél évet kellett várni, s közben nem egy érdekességet tálaltak olvasóiknak az újságírók. Mint kiderült, báró Orczy Györgynek nem három, hanem négy felesége volt, s tárgyalása után ismét nősülni szándékozik. Nagy Rózsától és Beke Olgától törvényesen vált el, ezt az apróságot már elmulasztotta megtenni Fehér Erzsébettel, mint állította: ezt az ügyvédjének kellett volna elintéznie. Negyedik feleségét – bár véletlenül korábban is ismerte, de – egy apróhirdetés útján találta meg. A nős Orczy báró ugyanis ezzel a hirdetéssel keresett magának újabb feleséget:
„Hírneves mágnás feleségül venne olyan úrilányt, aki 2500 pengő hozományt ad. Jelige: Nem bánja meg!”

Kovács Mária megbánta. Kifizette a 2500 pengőt, feleségül vették, a pénz gyorsan elfogyott, s ráadásul kiderült, hogy Orczy báró nős. A Kis Ujság közölte azt, miért jutott – teljes nevén – Orczy György Lajos ebbe a helyzetbe. A lap szerint 1924-ben hunyt el Bécsben apja, Orczy Ferenc báró, altábornagy. György Lajos elvégezte a katonaiskolát, de kilépett a szolgálatból, s a bécsi aranyifjak életét élte. Apja halálakor egy ötemeletes bérpalotát, egy mödlingi villát és jelentős készpénzvagyont örökölt. Budapesten 1927-ben már vagyontalanul bukkant fel, s egy ideig a magyarországi rokonsága támogatásából élt. Ezt követően vélte úgy, hogy a házasság lehet számára az elsődleges pénzforrás, amelyek valóban addig is tartottak, amíg a hozomány. Mindenképpen feltűnő, hogy a báró valójában nagyon kis összegekért nősült, mert akkoriban a 2500 pengő egy kishivatalnok éves bére volt. Az Orczy elleni eljárást a báró ügyvédje, Rajna Dezső azzal az érvvel próbálta hárítani, hogy ügyfelének nincs „akaratelhatározási” képessége, s így jogilag nem beszámítható. S bár a báró a tárgyalásokon hevesen tiltakozott az elmevizsgálat ellen, de az ügyvéd kérésére a bíróság bekérte a korábbi elmeszakértői véleményeket, és új vizsgálatot rendelt el Németh Ödön egyetemi tanár, elmeszakértő által. S a per következő tárgyalásáig 1935 márciusában szabadlábra helyezték Orczyt.

A sajtóbeli hírek hatásra megjelentek a báró hitelezői és kárvallottjai. Ezért a bíróság körözést adott ki, ugyanis Orczy György Lajos megszökött, s csak szeptemberben sikerült elfogni. Pere így kiegészült csalás és sikkasztás vádjával. A vádak sokasodásával ügyvédje tovább építette az elmebajra épülő védelmet, állítva, hogy már Orczy György apja is lemondott egy milliós örökségről Esterházy Miklós herceg javára, tehát a terheltség bizonyára örökletes. Ezzel a védekezéssel és a Kis Ujság oknyomozásával is volt némi probléma: ugyanis egyik sem volt igaz. György Lajos ugyanis nem Orczy Ferenc, hanem Orczy József fia volt, akinek holttá nyilvánítási eljárása 1918-ban indult. A korabeli hírek szerint József ugyanis eltűnt. Sokáig boldogan élt az Egyesült Államokban osztrák feleségével, Knaute Máriával, akitől Hobokenben 1894. március 15-én született fia. Ismeretlen okból a feleségét és fiát visszaküldte Európába, majd nyoma veszett. Egy történet szerint 1896-ban Londonban találkozott Orczy Emma bárónővel, a később híressé lett regényíróval, de azután senki sem látta.

Orczy György anyja 1907-ben hunyt el. Az árva fiú ideiglenes gyámja Olasz Jenő ügyvéd lett. A sajtóban nincs nyoma, hogy e perben felbukkant volna a báró egyik korábbi ügye. 1927 tavaszán egy házasságközvetítőnél keresett gazdag feleséget, és ott megismerkedett egy fiatalemberrel, Magyar Istvánnal, akit némi anyagi juttatás fejében fiának fogadott, s erről szerződést is kötöttek, annak ellenére, hogy a közjegyző figyelmeztette a bárót, hogy a királyi trón üres, s amíg be nem töltik, addig ez az örökbefogadás lehetetlen. Magyar 480 pengőt adott a bárónak négy részletben, aki a pénz átvétele után visszalépett a szerződéstől, mondván az adoptált fia már büntetve volt csalás és közokirathamisítás miatt. A fiatalember csalódottságában beperelte a bárót, akit a bíróság csalásért három hónapnyi fogházra, száz pengő büntetésre és egy évnyi hivatalvesztésre ítélt. Így már mindketten ítélettel igazolt csalók lettek.

Azt sem kapta fel a sajtó, hogy a bigámia-ügy kirobbanás évének elején csalásért újból elítélték Orczyt. Alkalmazottakat vett fel, akiktől – a bizalmi állásokra való tekintettel – kauciót kért, majd nemsoká csődöt jelentett és a kapott pénzt elsikkasztotta. 1934 januárjában ítélték héthónapi börtönre. A bigámia és az újabb csalások ügyében a bíróság 1936. január 8-án hirdetett végül ítéletet. Az elmeszakértők úgy nyilatkoztak, hogy a báró degenerált ugyan, de büntetőjogilag beszámítható. Az ítéletben a bíróság három csalást és egy bigámiát látott bizonyítottnak, s ezért egy év és három hónapos börtönre ítélte Orczy György Lajost. Hogy a gépésztechnikusi végzettségű (másutt: elektrotechnikus), szegény báró csaló volt, nem vitás. De leginkább egy nagyon szerencsétlen, gyerekkorában magára hagyott, és sikerre, pénzre vágyó, a lecsúszás ellen hadakozó, örök kamasz lehetett. Utolsó, ötödik feleségét 1947-ben vette nőül, akinek haláláig (1955. május 15.) társa maradt.

Borító: Orczy György Lajos 1935-ben (arcanum.hu)