A báróné, a szeretője és egy pisztoly II.

Dombi Gábor - 2022. augusztus 3. 6:50

Gyilkossággal és öngyilkossággal való fenyegetésnek örülhetett a magyar sajtó 1929-ben, amikor báró Orczy György Lajos elvált neje, Beke Olga és sipeki Balás Károly jogász-közgazdász egyetemi tanár, a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karának dékánja, a Turul Szövetség primus magisterének, az MTA levelező tagjának szerelmi ügye került a nyilvánoság elé.

A leállított tanúkihallgatást követő tárgyalási szünetben következett be az a fordulat, amiről már lemaradt Az Est tudósítója, ugyanis a folyosón hangos sikolyok közben Beke Olga megkísérelte feltépni az ablakot, hogy kiugorva öngyilkosságot kövessen el. Bár ez nem sikerült a mama és a közönség beavatkozása miatt, s egyébként is a tárgyalást a földszinten tartották, de Böhm Hümér járásbíró a vádlott idegállapotára való tekintettel elnapolta azt. Augusztus 31-én, immár zárt tárgyaláson folytatódott az ügy. A Kis Ujság jelentette: Beke Olga 50 pengős büntetést kapott, de az ítéletet megfellebbezte. Októberre új ügyvédre váltott, s hatvanezer pengős kárigényt fogalmazott meg Sipeki Balás ellen. Novemberben viszont újabb fordulattal szolgált a Népszava: Beke Olga nyilatkozatával, miszerint a tanárral való ismeretsége kezdetén – szemben korábbi állításával – nem volt szűz; a tanár nem tett neki házassági ajánlatot; minden követeléséről lemond, és Balás Károlytól bocsánatot kér. Ennek ellenére az eljárást lefolytatták, Orczynét immár 400 pengőre büntették, aki feljelentette ügyvédjét az Ügyvédi Kamaránál. Később ezt a feljelentését is visszavonta. A lapokból kiderül, hogy a Beke család ezt a 400 pengőt sem tudta kifizetni: ismerősöknél húzták meg magukat bejelentés nélkül, hogy ne találjon rájuk a végrehajtó.

Balás Károly eközben fizetett szabadságát élvezte. Bár lemondott dékáni pozíciójáról, abban állapodott meg az egyetem rektorával, hogy egy időre szabadságra megy. A dékáni pozíciót 1930 őszén foglalta el ismét. Két év múlva, 1931. december 4-én vezető oldalakon jelent meg a hír: Orczy báróné öngyilkosságot kísérelt meg. Az 1929-es perek óta a család teljesen tönkrement, s mint a Pesti Hirlap közölte, Olga egy pisztollyal várta Károlyt a Kecskeméti utca 9. szám alatti lakása előtt. Bár a fegyvert a férfi elvette tőle, Olga egy pohár vizet kért, s azzal egy adag szublimátot (higanyklorid – erős méreg) vett be. A Magyarság hozzátette, hogy a rendőrséghez címzett búcsúlevél volt a táskájában, amelyben leírta, hogy nem bírja tovább a nyomorúságot. Az Est derítette ki, hogy szívességi szállásadójuk alkalmazottja, Losonczy József azzal akadályozta meg a gyilkosságot, hogy egy enyvvel működésképtelenné tett pisztolyra cserélte Beke Olga Frommerét. Az Ujság volt az első, amely felvetette annak lehetőségét, hogy Beke Olga beteg. Olga felépült az öngyilkossági kísérletből, s a Friss Ujság 1932-es híre szerint cselédkönyvet váltott magának, hogy ezzel biztosítsa megélhetését. Még ebben az évben édesanyja mérgezte meg magát a rendőrségen, ahová kormányzósértésért került. A Rókus kórházból rendőrorvosi vizsgálat után a Lipótmezőre szállították szegényt.

Bekéék ezután eltűnnek a sajtóból, további életük – egyelőre – ismeretlen. A sorsuk talán akkor pecsételődött meg, amikor – mint a Kis Ujság feltárta – eladták házukat, és annak árát, 35 millió koronát báró Orczy Lajos Györgynek adták – egy névházasságért. Sipeki Balás Károly pályafutása 1930 után is töretlen volt: a korszak nagy jogászának, nemzetgazdasági szakértőjének tartották; az MTA levelező tagja lett; s 1939-ben a kormánypárt soraiban az Országgyűlésbe is bekerült. 1939-ben ő avatta a Turul Szövetség tagjaivá Jaross Andor minisztert, Szabó Lőrincet, Kodolányi Jánost, Sinka Istvánt és Erdélyi Józsefet. 1944-ig az Országos Statisztikai Tanács és a Magyar Statisztikai Társaság, 1940 után a Magyarország és Pest Lapkiadó részvénytársaságok igazgatóságának volt az elnöke. Az Országgyűlésben 1940-ben a magyar élet problémájának nevezte a zsidók és nem zsidók házasságát, 1941-ben kezdeményezte, hogy zsidók keresztény cselédet ne tarthassanak, s a Magyar Nemzet tudósítása szerint a „nürnbergi törvényeknél is szigorúbb fajvédelmi, zsidóellenes törvények meghozatalát követelte”. A Képes Figyelő 1945-ben a háborús főbűnösök listáján közölte a nevét. A Magyar Tudományos Akadémia 1948-ban kizárta tagjai sorából. 1953-ban Svájcban halt meg. Az MTA a professzor tagságát 1991-ben visszaállította.

Borító: A Modern Kávéház terasza újságolvasókkal (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)