A benyomuló törökre robbantott vár

Pálffy Lajos - 2021. április 21. 10:23

Kárpátaljáról visszatérvén a mostani Magyarországra, mindenek előtt álljunk csak meg a dédesi várnál. A Mályinka feletti hegytetőre, a Bán-patak fölé rakott erődítést két oldalról szinte függőleges sziklafalak védik, de persze nincs elfoglalhatatlan vár, ez sem volt az.

A dédesi várat Ákos nembeli Ernye, IV. Béla megmentője rakatta, aki odaadta a királynak a lovát a Muhinál lezajlott véres ütközetből menekülvén. De nemcsak lovat adott, hanem szembe is fordult a királyt üldöző tatárokkal, végül súlyos sebe ellenére ő is megmenekült a szorult helyzetből. Legközelebb aztán Dalmáciában tűnt fel a király környezetében, mikor is értesüléseket szerzett a tatár csapatok mozgásáról. Mindezekért pedig megkapta néhány északi vármegye ispáni tisztségét, volt tárnokmester, országbíró, sói és ozorai bán, de erdélyi vajda is. Közben pedig ott harcolt 1246-ban az osztrák Harcias Frigyes ellen, aki öt évvel korábban nem átallotta elfogni és megzsarolni IV. Bélát. Aztán 1270-ben II. Ottokár ellen is vitézkedett Ernye, akinek a fiából, Istvánból is nádor lett később. Ernye birtokainak egy része ugyan Vas, Sopron és Moson vármegyékben volt, de a birtokközpont a szintén általa rakatott első diósgyőri vár mellett éppen Dédes lett.

Amit fia örökölt meg, de ő a kiskirályokkal tartott Károly Róberttel szemben, és 1317-ben, a debreceni csata után ide futott vissza környezetével. Ekkor ostromolta meg és rombolta le a várat a király vezére, Debreceni Dózsa, kardélre hányatva a benne menedéket lelőket. De a király 1325-ben újjáépíttette a falakat és tornyokat, és királynéi vár lett Dédesből, egészen addig, míg Habsburg Albert 1439-ben a Pálócziaknak nem adományozta. Az utolsó Pálóczi, Antal aztán ott maradt holtan a mohácsi csatatéren. Ezután Szapolyai János királyunk a birtokosa, aki a Dobók és a Perényiek között ingadozva végül 1537-ben Perényi Péternek adományozta Dédest. Perényi uram, a csalárd koronaőr pedig, miután azt Székesfehérváron Szapolyai fejére tették, majd őrzésére bízták, Ferdinándnak lopta el a Szent Koronát. Később aztán Perényit kényszerűségből újra Zápolya oldalán találjuk, majd ismét Ferdinándén, aki kancellárjává tette, majd török kapcsolatai miatt börtönbe vettette és haláláig, 1548-ig ott is tartotta.

A dédesi várat pedig 1567. április elsején vette ostrom alá Hasszán temesvári pasa egy jókora sereggel. A védők úgy tudni, két hét alatt kifogytak mindenből, némi puskaport kivéve. Ekkora már a harcban elesett Kávásy László helyett Bory István volt a kapitány, aki úgy döntött, hogy a harcnak ugyan már nincs több értelme, de még egy utolsó döfést bevisznek a töröknek. Összehordatta hát az összes puskaport a kaputorony alá, s míg emberei egy alagúton elmenekültek, ő egy pont akkora kanócot gyújtott meg, aminek elégése alatt benyomulhatott a nyitott ajtón a török a várba. Aztán vagy el tudott menekülni, vagy ő is a levegőbe repült a sok száz törökkel együtt, mindkét verziónak vannak támogatói. Az viszont biztos, hogy a temesvári pasa úgy feldühödött a nagy emberveszteség miatt, hogy leromboltatta Dédes váracskáját. Amely nem is épült újjá aztán soha, így a szép történeten túl meglehetősen kevés maradt belőle az utókorra.

Borító: A puskapor és a török alapos munkát végeztek (Wikipédia)