A bibliás őrálló útja a hatalomba

Pálffy Lajos - 2018. július 12. 12:32

II. Ferdinánd uralkodásának ideje részben lefedi a két talán legjelentősebb erdélyi fejedelem országlását is. Mert Bethlen Gábor, és az utána nem sokkal a fejedelmi székbe kerülő I. Rákóczi György alatt csak gyarapodott Erdélyország és jól élt a népe néhány évtizedig.

Bethlen Gábor uralkodását két cikkben is taglaltuk ezeken az oldalakon, Rákóczi fejedelemsége is megér ennyit. Már csak azért is, mert Bethlen után és Rákóczi előtt még két fejedelme volt az egykori Erdőelvének. A nagy fejedelem halálával ugyanis Brandenburgi Katalin, az ifjú feleség veszi át a kormányrudat. Igaz, egy éves regnálása alatt férje jóvoltából mindig ott volt mellette iktári Bethlen István, mint helytartó, mert az ifjú, amúgy csinoska asszonyról a férje is úgy tartotta, hogy nincsen tisztában az erdélyi, meglehetősen bonyolult viszonyokkal. Ezt támasztotta alá első intézkedése is, amivel nyomban visszaadta Bécsnek a férje által megszerzett hét felső-magyarországi vármegyét. Amivel ki is vívta az erdélyi protestánsok haragját, így csak a katolikus főurakra, és kegyencére, állítólagos szeretőjére, Csáky Istvánra és embereire számíthatott a protestánsok és a helytartó ellenében. Nem is húzhatta így sokáig, amikor a Bethlen a hajdúk felett rendelkezni bíró Rákóczi György felső-magyarországi főkapitányt hívta segítségül ellene, lemondott. (Előbb Fogaras várában, majd Tokajban, végül újra férjhez menvén Hainburgban élt, majd Pomerániába költözött.)

Bethlen István pedig, akit időközben erdélyi fejedelemmé választottak az urak, gyengének érezvén még magát, két hónap után lemondott Rákóczi György javára, aki így 1630 szeptemberétől Erdély fejedelme lett. Rákóczi, akinek köznemesi származású apja, Zsigmond ült már egy évet a fejedelmi székben (1607. február 11. – 1608. március 5.) Szerencsen született 1593-ban, és 12 éves korában már Bocskai udvarában apródoskodott. 22 évesen borsodi főispánként működik, és az ónodi vár kapitányi tisztségét is birtokolja. Ezután jön a főkapitányság is, de mindennél fontosabb előrejutásában 1616-ban kötött házassága Lórántffy Zsuzsannával. Aki Sárospatakot, és a Dobó-örökséget is hozza magával a kelengyéjével együtt a házasságba. Így aztán Rákócziból egy csapásra a térség legnagyobb birtokosa lesz, befolyó jövedelmei pedig elegendő alapot adnak arra is, hogy megpróbálkozzon a fejedelemséggel. Amit a hajdúk, a székelyek és a protestáns erdélyi előkelőségek támogatásával meg is szerez. Iktári Bethlen Istvánnak ugyan 1636-ban lesz még egy erőtlen próbálkozása, hogy a két hónap után több időt is a fejedelmi székben tölthessen. A budai pasa csapatai élén közeledik Erdélyhez, de már Szalontánál megállítják és tönkre is verik Rákóczi csapatai.

A bibliás őrállónak nevezett fejedelem magabiztossága, és a következő cikkben taglalt tettei, sikerei mögött mindenképpen ott van a tehetsége, de ott van a hű és szerető felesége is, akit majd a jövőben indítandó, kiváló magyar nőket bemutató sorozatunkból is megismerhetnek.

Borító: Wikipédia