A boldoggá avatott szemorvos vára

Pálffy Lajos - 2022. március 10. 9:53

A Rába parti Körmend várát, éppen ennek a folyónak köszönhetően mocsarak vették körül, ez volt az egyik erőssége. A másik pedig a Batthyány família, akik 1604-ben lettek Bécs jóvoltából birtokosok itt. Vitézül harcoltak aztán a törökök ellen, de azért felszámolták az őrségi határőrök utolsó kiváltságait is.

Körmendet egy 1238-as oklevél említi először, majd 1244. október 28-án IV. Béla királyunk ad különféle (városi) kiváltságokat a településnek. Ebben az oklevélben megemlítik a várat is, amelynek a Csörnöc patak mellett voltak területei. Aztán kellett is ide vár, mert a Rába völgyében könnyen végig nyargaltak a fosztogató németek is, 1298-ban egy Trusalch nevezetű rablólovag még ezt a bizonyos várat is elfoglalta, igaz aztán a király katonái rövidesen ki is kergették az országból, csatlósaival együtt. Királyi birtok volt jórészt Körmend egészen Zsigmond urunkig, aki cserélgette, zálogosítgatta, míg végül 1430-ban a Szécsényi családé nem lett. Ők pedig Ulászló mellé álltak a pártharcok idején, így aztán Zsigmond lánya, Erzsébet, Habsburg Albert felesége (utószülött fia, a későbbi V. László helyett intézkedve) Háságyi Dénes fia Imrét küldi az elfoglalására. Imre a városkát meg is veszi, de a vár ellenáll neki. Aztán 1457-ben Szécsényi László utód nélkül hal meg, így Mátyás majd az alsólendvai Bánfi Pál és a nádasdi Darabosok között osztja meg a birtokot.

És tovább folyik annak adás-vétele, zálogosítása, csereberéje, mígnem végül II. Ulászló 1496-ban Erdődy Bakács vagy Bakócz Tamás egri püspöknek, későbbi esztergomi érseknek és pápaaspiránsnak nem adományozza. Bakócz után Körmendet az Erdődyek öröklik, mígnem 1529-ben I. Ferdinánd hűtlensége miatt el nem veszi Erdődy Pétertől a birtokot. De aztán vissza is adja, mert Péter 1551-ben Tarnóczy Andrásnak zálogosítja el 13000 aranyforintért. Majd kis idővel vissza is veszi, és már horvát bánként Joó Jánosnak adja el azt. Joó János szénája pedig nem állt valami jól az udvarnál, így 1603-ban felségsértéssel vádolják, és csak összes birtokainak átadása árán szabadulhat meg a hóhértól. Így jelenik meg a színen, és Körmenden Batthyány II. Ferenc, a „birodalomalapító”, aki a bevezetőben említetteken túl újra katolikussá teszi a környéket és ügyesen gazdálkodva nagy vagyont halmoz fel.

És minden bizonnyal a várat is megerősíti, mert az ellenáll majd Németh Gergely tüzérségének is, aki Bocskai nevében löveti néhány napig. Aztán 1600-ban elesik Nagykanizsa, és Körmendet 1650-ben végvárrá minősítik, német zsoldos helyőrséget is kap. A szabálytalan négyszög alakú, sarkain bástyákkal erősített erődítményt 1652-ben tűz pusztítja, öt esztendeig tart a helyreállítása és további erősítése. Amire szükség is van, mert Köprülü Ahmed 1664-ben éppen erre tart Bécs elfoglalására. És át is akart kelni az akkor a hódoltság határát jelző Rába folyón a körmendi hídnál, de a túlparton ott volt már Montecuccoli és a birtokot 1625-től vezető Batthyány Ádám serege. A tüzérség pedig a híd és a túlpart lövetésével megakadályozta az átkelést, így Köprülü kénytelen volt Szentgotthárdig a túlparton maradni. (Ott sem kellett volna erőltetnie az átkelést…)

1701-től aztán kényelmes kastéllyá építik át az addig is inkább lakás céljára használt várat, amit 1706-ban azért Esterházy Antal kurucai még felgyújtanak. 1716-tól Németújvár helyett itt lesz az uradalom központja, a kastélyt 1945-ig lakják is a Batthyányak (később egy házasság révén Batthyány-Strattmannok), köztük a boldoggá avatott szemorvos, László. Hogy aztán orosz laktanyává, majd 1960-ban kollégiummá legyen, később pedig egy múzeumot is kialakítsanak benne abból, amit nem vittek el az oroszok, nem hordtak szét a környékbeli népek.

Borító: Valahogy így nézhetett ki (varak.hu)