A csányi várnak még a földből is kiszedték a tégláját

Pálffy Lajos - 2022. december 20. 9:59

Zalacsány pedig tényleg egészen régi település, állítólag már Szent István királyunk idejében mezővárosi rangja volt. Aztán vége lett ennek a dicsőségnek is, leginkább a török miatt. A vége pedig az lett, hogy várának és a benne lévő, Csányiak által emelt kastélynak még az alapjait is kiszedték az élelmes telepesek.

Mert Zalacsányt a török idők után a Batthyányak telepítették újra, hiszen Kanizsa 1600-as eleste után Csány lakossága is elmenekült a földesurakkal együtt. 38 kilométerre voltak csak Kanizsától, ami egy jó iramodás lóháton, a török pedig kedvelte az ilyen „iramodásokat”, portyázásokat. No de nézzük előbb Csány virágzó éveit, már azt a keveset, amit ezekről tudunk. Van itt egy Szent István által jegyzett, 1019-ben kiadott oklevél, amelyben a csányi piac vámjait a zalavári bencéseknek adja a keménykezű országalapító. Itt még a falu, esetleg mezőváros nevét latinosan, „Chan”-nak írja a vélhetően a zalavári hiteles helyen működő szerzetes. A következő forrás már 1334-ből, Károly Róbert idejéből van, mikor is a trónon való megkapaszkodásban a déli nagyurakra támaszkodó Árpád-házi unoka, a „magban szakadt” Henát fia Péter csányi birtokait hívének, Lendvai Miklós zalai főispánnak adja a hálás király.

Már Nagy Lajos alatt jelennek meg Csányban birtokosként a Hahót nembeli Csákok, akik aztán fel is veszik új birtokuk nevét. A Csányiakat aztán 1475-ben az igazságos Mátyás is megerősíti itteni birtokaikban, amely megerősítést még a török idők elején sem kérdőjelezi meg senki. Addigra már áll a Csányiak tornyos, emeletes, 10 x 20 méter alapterületű várkastélya. Ezt építik körbe egy 34 x 54 méteres földpalánkkal, aminek három sarkára rondellát, a negyedikre, a kicsi kapuhoz pedig fülesbástyát építenek. Aztán az egészet körülárkolják és belevezetik a Zala vízét is. Giulio Turco, a Bécs által fizetett hadmérnök 1569-ben pont ilyennek ábrázolta szép, tiszta tollrajzán.

Kapitánya ekkoriban Csányi Ákos uram volt, aki már 1555-ben megkezdte a panaszos levelek írását a dunántúli főkapitányoknak. Csak a szokásos bajokról ír: a mindig késő hópénzről, a palánk reparálására csak nehezen rávehető jobbágyokról, és így tovább. Egy 1582-es adat szerint tíz hajdúból állt a vár szegényes őrsége, hogy aztán 1600 után azok is kereket oldjanak. Pedig akkorra némi erősítés is történt a régészeti kutatás szerint. Új rondellák épültek, és 74 méteres lett a hosszabbik fal. Kanizsa 1690-es visszafoglalása után nem sokkal pedig a Batthyányak lettek itt is a császár kegyéből a birtokosok.

Két kastélyt is építettek aztán a faluban, a Csányiak kastélyát pedig az idők folyamán úgy elhordták, hogy még a tégla alapjai is hiányoznak.

Borító: Kőnig Frigyes rekonstrukciója a várról (varlexikon.hu)