A csendes tavaszi esők mellé megjött a hosszú háború is

Pálffy Lajos - 2019. január 4. 11:36

Akkor tehát épp az utolsó pillanatban jött a magyarok segítsége, ami úgy 35000 huszárt is jelentett. És ezek a huszárok eljutottak Münchenbe is, megugrasztván a bajor választót, Károly Albertet, aki Bécset akarta. Igaz, a sánta II. Frigyes hadvezéri zsenijével már nem nagyon bírtak, de Mária Terézia csak megragadt a trónon 40 esztendőre.

Ott a pozsonyi várban, 1741 szeptember 11-én karján egy kisgyermekkel, pocakjában egy másikkal, az ifjú uralkodó nagyon jól tudta mit csinál. „Mindenkitől elhagyatva, egyedül a magyarok hűségéhez és régóta ismert áldozatkészségéhez folyamodunk” – kezdte beszédét, és a jó magyar urak lelkesen tettek hitet Mária Terézia mellett. Már csak azért is, mert emlékeztek még a napóleoni időkre, a csendes tavaszi esőkre és a hosszan tartó háborúra, ami jó sok pénzt hozott nekik a konyhára. Mert háborúban a hadsereg megvásárol minden gabonát, sokszor még a penészeset is. És nagy a kereslet a húsra, no és a bőrre is a sok lábbeli és szíj miatt. És mindezekből akkoriban is bőven állított elő Magyarország, tehát így is érthető volt a lelkesedés. És zabot is adtak bizony, csak hát jó pénzért.

A háború pedig elkerülhetetlen volt, a bajor választófejedelem bejelentette igényét a trónra, de a Spanyolországot uraló XIV. Lajos-unoka, V. Károly is előhúzott az irattárból valami régi szerződést. A franciák kivártak, majd II. Frigyessel szövetkeztek, így aztán Mária Teréziának akkor és ott csak a magyarok maradtak. A magyaroknak meg Mária Terézia, mert olyan, hogy nemzeti király, vagy szabad királyválasztás, nem nagyon került már szóba. A magyarok támogatása után a franciákra mindig féltékeny Anglia is az uralkodónő mellé állt Hollandiával együtt. Amihez azért kellett a Habsburg gyarmatosítási törekvések feladása is. Így aztán jórészt csak Frigyes poroszaival kellett birkózni az osztrák-magyar hadaknak. De Szilézia nagyobbik része így is elveszett, ugyanakkor lassan kibontakozott egy új külpolitika is. Kaunitz báró, későbbi herceg, aki letárgyalta az osztrák örökösödési háborút lezáró békét, francia követ lett, majd külügyminiszter. És a hétéves háborúban (1756-1763) a franciák már nem Frigyes mellett álltak, igaz így Bécs elveszítette az angolok támogatását. De helyette ott voltak Erzsébet cárnő oroszai, no és a svédek, a szászok és a franciák, így Frigyes nagy bajba került, de ebből is kivágta magát. Bár volt, hogy egy vesztes csata után az öngyilkosságot fontolgatta és magyar huszárok foglalták el székvárosát (Hadik András két huszárezreddel és a mögéjük ültetett gyalogosokkal, 4300 emberrel indult el 1757. október 10-én Berlin ellen, majd 450 kilométeres lovaglás után 16-án vette be a várost és sarcolta meg 215000 tallérra), no és az angolok is leállították a pénzügyi segélyeket. De aztán meghalt Erzsébet, fia III. Péter pedig „Frigyes-fan” volt, így nem csak leállította az orosz hadakat, hanem még segítséget is küldött Frigyesnek.

Így a poroszoké maradt Szilézia, a legtöbbet, amerikai gyarmataikat a franciák veszítették a háborúban. Végső soron Mária Terézia így lemondott Sziléziáról, de legalább eljött a már áhított béke, jöhettek a rég eltervezett reformok, a belpolitikáé lett a főszerep.

Borító: mnm.hu