A fal 1989. november 9-ig osztotta ketté a várost
Forum Hungaricum - 2019. augusztus 14. 10:17
Megemlékezéseket tartottak kedden a német fővárosban az egykori berlini fal felhúzásának 58. évfordulója alkalmából.
Idén a legnagyobb figyelem nem a fal felépítésére, hanem a kerek évforduló miatt a fal 1989-es lebontására irányul, azonban az ünneplés mellett nem szabad megfeledkezni a várost kettéosztó határőrizeti rendszer és Németország megosztottsága áldozatairól sem, emelte ki Michael Müller, Berlin kormányzó polgármestere. A tartományi rangú város vezetője a Bernauer Strassén lévő központi emlékhelyen koszorúzott, miután ökumenikus imádságot tartottak az emlékhely szomszédságában álló Megbékélés kápolnában, amely az egykori határsávban (a keleti és nyugati szektor közötti, elaknásított földsávban) épült, a Megbékélés-templom helyén, amelyet a keletnémet határrendőrség 1985-ben felrobbantott. A szociáldemokrata politikus aláhúzta, hogy a fal áldozatai miatt átélt gyász és a fal ledöntése által kiváltott öröm összetartozik, egyazon közös emlékezet része. Berlin mint a szabadság városa azt üzeni a világnak, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni falakkal, de meg is kell küzdeni a szabadságért. Hangsúlyozta: augusztus 13. arra figyelmeztet, hogy a szabadság elveszhet, méghozzá – amint a berliniek 58 évvel ezelőtt érezték – beláthatatlanul hosszú időre. Ezért meg kell becsülni a szabadság értékét, és tudatosítani kell, hogy a szabadságot, a demokráciát és a jogállamot meg kell védeni, fogalmazott Berlin kormányzó polgármestere a városháza közleménye szerint.
A határőrizeti rendszert az NDK-ból az NSZK-ba, és így Nyugat-Berlinbe is irányuló menekülthullám miatt építették fel. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felépítéséig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán. A fal 1989. november 9-ig osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és a fal történetét kutató közalapítvány (Stiftung Berliner Mauer) adatai szerint 138-an életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.
(mti)
Borító: Az áldozatok emlékműve (Wikipédia)
