A fapiacon felakasztott miniszter

Pálffy Lajos - 2019. október 10. 10:44

Százhetven esztendeje akasztották fel Csányi (Csány) László kormánybiztost, közlekedési és közmunkaügyi minisztert is. Vesznie kellett, pedig már nem is volt aktív katonatiszt, és a kard helyett inkább a pennát forgatta, mikor iratokat, rendeleteket írt alá, szállításokat szervezett.

1790-ben született Zalacsányban azon kisnemesek ivadékaként, akik valaha András királyunkat az Aranybulla kiadására késztették. Felmenői már tehetős birtokosok voltak, de a gazdálkodás mellett a család a haza szolgálatát is fontosnak tartotta. Politizáltak, részt vettek a vármegye életében, szolgabírók és alispánok voltak közöttük. Csányi László negyedik gyermekként jött a világra, de már hatévesen elveszítette az apját. Négy év múlva már kitűnő tanuló a szombathelyi gimnáziumban, ahonnan líceumba megy, majd a győri jogakadémiára. Itt éri Napóleon támadása, és a 19 éves ifjú azon nyomban jelentkezik is huszárnak. 1813-tól már a Radetzky-huszárezred alhadnagyaként küzd a  franciákkal, 1815-ben azonban súlyos égési sebesüléssel le kell szereltetnie magát. A seb sosem gyógyul meg teljesen, sok szenvedést okoz az amúgy is gyomorbajos, vékonyka embernek. Aki aztán visszavonul zalai birtokaira és a megyei közéletbe, ahol nézetei miatt hamar összebarátkozik Deák Ferenccel.

Sőt, egyik legjobb barátja lesz a „haza bölcsének”, csak némileg hamarabb, mint a lassan mozduló Deák. Ezért is lesz Csányi Kossuth híve, ezért veszik elő 1838-ban a hűtlenségi perek során. Cikkeket ír a Pesti Hírlapba, és barátaival együtt 1843 februárjában megalakítják a zalai Védegyletet is. 1848. március 15-e Pesten találja, részt vesz az eseményekben és a nemzetőrség megszervezésében. Aztán Jellasics mozgolódásának hírére királyi biztosként a Drávához küldik, ahol négyezres haderejével nem tudja megakadályozni a horvát bán betörését. De legalább a tiszteket meg tudja arról győzni, hogy ez a lépés törvénytelen, így jutunk el aztán a pákozdi győzelemig. Később Csányi a Görgei által vezetett feldunai hadtest Honvédelmi Bizottmány által kinevezett, az ellátásért felelős kormánybiztosa lesz. Majd a visszavonulást, az északi hadjáratot ellenezvén, de a vezérrel jó barátságban maradva Pest kiürítésén fog dolgozni. Ezt sikeresen megszervezve, januártól Erdély kormánybiztosának nevezi ki Kossuth. Itt már közbeszól a betegsége, és a mufurc Bemmel sem jönnek ki valami jól, ezért 1849. május elejétől a Szemere-kormány közmunka és közlekedésügyi minisztere lesz. Közben többször közvetít a katonai kérdésekben járatlan Kossuth és Görgei között, de feladata itt is a katonai szállítások szervezése, biztosítása.

Amiért igazság szerint nem járna kötél, de Haynau nem ereszti a markából a magát Világosnál megadó ex-minisztert. Szeptember 26-án, Pesten ítéli a hadbíróság halálra, október 10-én az Újépület melletti fapiacon akasztják fel. Utolsó szavai: „Hazámért ezt is szívesen!”

Borító: Egy másik portréja (Szent István Király Múzeum CC BY-NC-ND)