KÖZKINCSTÁR SOROZAT

A fej- és jószágvesztésre ítélt egri kapitány

A fej- és jószágvesztésre ítélt egri kapitány

- 2020. május 27. 11:20

És ha már Mekcsey Istvánról szó esett, hát ismerjük meg kapitánytársát, Dobó Istvánt is. Akiről kevesen tudják, hogy fő- és jószágvesztésre volt éppen Ferdinánd által ítélve, mikor viselte az egri kapitányságot. Kihúzván nyakát a hurokból, pontosabban elkerülve a hóhér pallosát, nem hétköznapi hőstetteket vitt itt véghez. Hogy aztán tovább folytatódjanak kalandjai.

Dobó István 1500 körül születhetett valahol a Felvidék keleti szegletében, Dobóruszka, a család birtokközpontja a 15. század folyamán került a família birtokába. Apja, Domonkos, katonáskodó nemesember volt, és ezt a hagyományt folytatta István fia is. A Dobók a kard forgatása mellett értettek a kereskedéshez, és így kezdtek el a környéken terjeszkedni, sokszor karddal megtámogatva birtokokat gyűjteni. Ez abban a törvény nélküli korban sűrűn előfordult, de I. Ferdinánd bírósága egy Tegenyi István kárára elkövetett erőszakos foglalásért Dobó Istvánt fej- és jószágvesztésre ítélte. Eme döntés hősünket éppen egri várnagyként érte, ezért az ítélet végrehajtásának egy évre való felfüggesztését kérte a királytól. A sikeres várvédés után jegelték is az ügyet, Dobó Mekcseyvel együtt pénzjutalmat, ráadásul Dobó báróságot kapott, illetve Déva és Szamosújvár várával együtt 1553-ban az erdélyi vajdaságot is rá testálta az uralkodó. Ez szálka volt a zömmel protestáns erdélyi rendek szemében, ezért aztán 1556-ban visszahívták Szapolyai János király özvegyét, Izabellát és gyermekét, János Zsigmondot. Dobót pedig Szamosújvár várában ostromolták egy évig, és ide is zárták be, de aztán kalandos módon, a várfalon kötélen leereszkedve megszökött.

Ferdinánd ezután Léva várával és a barsi főispánsággal kárpótolta elvesztett erdélyi birtokaiért. Az ezt követő, viszonylag békés évek alatt a birtokgyarapítás mellett három fiútestvérével együtt vámokat elkerülő kereskedelmet folytatott Lengyelország felé. A Dobók bukását végül a helyben rivális Perényi família okozta: áskálódásukra elővették a Tegenyi-ügyet, és 1568-ban Pozsonyban le is fogták a sokat látott bárót. Aki hamarosan magát ökörhajcsárnak álcázva ismét megszökött a börtönből, és egyenesen lévai várába menekült. Innen érkezett egy év múlva a pozsonyi országgyűlésre, az uralkodói kegyelemben bizakodva. De megint tömlöc várta, társával, Balassa Jánossal, a kardforgató és szoknyabolond költő apjával együtt. Megfosztották főispáni rangjától is, és három évig tartották bilincsben. Csak meghalni engedték haza 1572-ben, az 1520-as évektől a család tulajdonában lévő szerednyei várba.

Az Egerbe szállított vörösmárvány szarkofág-fedlap (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Holttestét Ferenc fia vitette Ruszkára, ahol maradványait az 1500 körül épült Szent Kereszt Felmagasztalása-templomban, reneszánsz jellegű vörösmárvány szarkofágba helyezték 1601-ben. Ferenc halálával pedig magva szakadt a Dobó famíliának, így hát hiába volt a sok vér és ügyeskedés. Végül még a szarkofág pihenő, páncélos Dobót ábrázoló fedlapja is Egerbe került, de ekkor már nem itt porladt a test. Amelyet egy 2006-os feltárás után véltek megtalálni, de mivel nincs rokonság, nem volt összevethető DNS sem.

Borító: Egri szobra (epa.oszk.hu)