A felkoncolt bíboros-fejedelem

Pálffy Lajos - 2022. július 12. 9:03

Aztán igazából az erdélyi fejedelmekről szóló írások közé kellett volna beilleszteni Báthory András bíboros történetét, de hát végső soron csak néhány hónapot töltött ebben a méltóságában, mígnem a családot mélységesen gyűlölő székelyek megölték.

Halálát így unokaöccsének, az Erdélyt káoszba taszító Báthory Zsigmondnak köszönhette, aki nem mellékesen azon is munkálkodott, hogy megszüntesse a székelyek szabadságát, jobbágysorba taszítsa a határvédelem miatt kollektív nemességet élvező népcsoportot. De akkor kezdjük már az elejéről Báthory András „papfejedelem” történetét, aki 1563-ban született Szilágysomlyón, a család legjelentősebb partiumi birtokán, és a gyulafehérvári alapiskolák után nagybátyja, a lengyel király maga mellé vette udvarába, majd a fővárostól, Varsótól 50 kilométerre északra lévő Pultsk jezsuita gimnáziumába küldte az ifjúembert. Aki inkább lett volna katona, mint pap, de a család (leginkább a király) végül az utóbbi pálya mellett döntött, így lett Andrásból varmiai segédpüspök, majd 1583 szentestéjén a bíborosi kalapot is megkapta Rómában az agg XIII. Gergelytől.

Sőt, Báthory István halála (1586) után a lengyel trónra is esélyes volt, de végül a lengyel nemesség a svéd Wasa családból hívott királyt helyette. András érsek ottmaradt Lengyelországban 1599 márciusának végéig, amikor is az uralkodásról megint lemondani akaró Báthory Zsigmond hazahívta. A medgyesi országgyűlés pedig meg is választotta Erdély fejedelmének, de igazán nem tudott megkapaszkodni a gyulafehérvári trónon. Sztambul, a szultán nem támogatta, és Bécs, (pontosabban Prága), Rudolf császár és király sem. A székelyek pedig családja miatt egyenesen gyűlölték, így mikor II. Mihály havasalföldi vajda, aki pedig korábban hűséget esküdött neki, Rudolf biztatására Erdélyre tört, inkább az oláhok mellé álltak. Persze segített a döntésben Rudolf szétosztogatott 100 000 aranya is, így aztán október 28-án, a szászföldi Sellenberk melletti ütközetben a túlerő legyűri a papfejedelem csapatait. (Sellenberkben most is áll Mihály vajda [Mihai Viteazul] szobra, akit aztán az erdélyi rendek fejedelemmé is választottak, de csapatainak fosztogatása miatt végül elzavartak. Mihály Rudolfhoz futott Prágába, aki Giorgio Basta seregével küldte vissza Erdélybe. Itt, mikor fölöslegessé vált, 1601 augusztusának első napjaiban Basta meggyilkoltatta.)

A sellenberki csatavesztés után három nappal a papfejedelem úgy döntött, hogy visszatér Lengyelországba. Amit Felcsíkon, majd Moldván 150 fős kíséretével keresztüllovagolva próbált elérni. A csíkszentdomokosi, és környékbeli székelyek aztán ezt megneszelvén vagy 800-an támadtak rá, és végül Balás „Ördög” Mihály lófő vágta a fejébe a csákányát. Báthory András még élt, amikor a gyilkos levágta ujjával együtt gránátköves gyűrűjét, aztán a fejét vette, amit elküldött Mihály vajdának a testével együtt, de a vérdíjra hiába vártak a székelyek. XIII. Gergely utóda, VIII. Kelemen pápa viszont egyházi átkot mondott a falura, kerek 100 esztendeig minden pénteken és szombaton böjtölniük kellett a domokosiaknak a főpap megölése miatt.

Borító: Báthory András korabeli olajportréja (Wikipédia)