A két Koppányból a török

Pálffy Lajos - 2022. július 29. 9:21

Koppány várából kettő is van, és mindkettőnek köze van a négyfelé vágott somogyi vezérhez. Már csak azért is, mert mindkét hely, Törökkoppány és Somogyvár is a birtokában volt, sőt utóbbi lehetett az ősi jogon Géza özvegyének a kezét és vele a hatalmat követelő nagyúr szálláshelye is.

A két hely vagy harminc kilométerre van egymástól, Somogyváron még a híres régész, Bakay Kornél kezdett ásni, majd húszéves szünet után, 2008-ban folytatódtak a feltárások. De mi most nézzük inkább a másik Koppányt, amely település nem véletlenül viseli most is a Törökkoppány nevet. A Koppány-patak mocsarainak védelmében létrejött települést 1138-ban említik először az oklevelek, de Árpád-kori, vagy későbbi történetéről vajmi keveset tudunk csak. Az 1332-37 között keletkezett, híres és sokszor hivatkozott pápai tizedjegyzékben már önálló plébániája is volt, sőt gótikus stílusban épült templomának csúcsíves boltozású lehetett a szentélye. A későbbiekben talán éppen ez a kőből emelt templom adta az alapját a török veszély miatt sebtében felépített várnak is. Mint ahogyan ez Somogyországban, Zalában és Vasban is gyakori eljárás volt abban a korban, lásd például Keszthely, Kapornak, vagy a sorozatban nemrég megismert Türje várait. A kőből rakott templomfalon csak az ablakokat kellett lőréssé alakítani, alájuk gyilokjárót építeni fából, és már meg is volt a vár egyik oldala.

Egyes vélemények szerint Törökkoppány vára már a mohácsi csata, 1526 előtt is megvolt. De az biztos, hogy Buda 1541-es eleste után egy esztendővel már török ostrom alatt állott, igaz ekkor még megtartották védői. Aztán Ali budai pasa seregének már nem tudott ellenállni tíz esztendő múlva, így megkezdődött a török világ Koppányban is. Amely némi fejlődést is hozott, hiszen az oszmánok szandzsákközponttá tették a települést, amihez öt járás is tartozott. Ennek megfelelően a településen a palánkvár mellett kiépült a szandzsákbég székhelye, annak lakóháza és a fürdő mellett török vallási épületek is. Evlia Cselebi, a török utazó, aki szeretett nagyokat mondani, egyenesen négy dzsámit és 11 mecsetet vizionál Koppányba, ami nyilvánvalóan képtelenség. A török fürdőnek viszont megtalálták a nyomait, a vízvezeték égetett agyagcsöveiből is került a múzeumba, hála Rómer Flórisnak, aki talán először kutatott régészként a községben. Az összeírások szerint a török 120-130 katonát állomásoztatott itt állandóan, ezeknek nyilván szállásuk, laktanyájuk is volt.

Aztán 1587-ben Zrínyi György és Nádasdy Ferenc, a fekete bég a pápai vár őrségével (Huszár Péter vicekapitány  vezette a pápaiakat) együtt lerohanta a szandzsákszékhelyet. A zsákmány elképesztően gazdag volt, és a várban zajló küzdelem egyik momentumát Vályi Andrásnál olvashatjuk: “Sinan Mustabegnek fija pedig feleségével, és gyermekivel, ’s tselédgyeivel magát a’ pintzébe rejtette el, és onnan óltalmazta feleit lövöldözés által, azt igérvén maga felől, hogy Nádasdinak kész vólna fel adni magát, ’s kérlette meg jelenését, ennek helyébe Trax János Vitéz hadi Tiszt jelent vala meg a’ beszélgetésre, a’ kit úgy által lövött vala torkánál nyilával a’ pintzéből, hogy lováról le esvén, azonnal meg halálozott. Nagyon meg boszszonkodtak e’ méltatlanságon a’ Magyarok, ’s boszszú állásra gerjedeztek, mindazáltal sem a’ kérelem, sem ’a fenyegetés nem használván semmit, végre égő szénával, és szalmával töltötték meg a’ pintzének ablakait, ’s ki nyitván azután az ajtót, mindnyájokat halva találták, nem kevéssé sajnálkozván igen szép meg hólt feleségén, a’ ki gyermekeit akkor is karjai között tartotta vólt. Hat száz foglyokat vittek el innen ekkor a’ Magyarok, és annyi zsákmányt nyertek, hogy magokkal el sem vihették.”

Vályi jó százötven esztendővel később írta meg országismertetését, tehát akkor még élhetett ez a történet a környéken. Koppány vára és a környék aztán a török után előbb Széchenyi Pálé lett, majd 1715-ben Esterházy Pál herceg kapta meg. 1726-ban ugyan osztoznia kellett a veszprémi püspökkel a földeken, de errefelé aztán a tulajdoni viszonyok keveset változtak a „felszabadulásig”. Törökkoppányban pedig máig van Bégkút és Csausz út a határban, a település főterén pedig valamiért ott ücsörög Gül Baba bronzszobra is.

Borító: Koppány vára, ahogy a rézmetsző elképzelte (djnaploja.wordpress.com)