A könyvek, a penna elé helyezte a kardot

Pálffy Lajos - 2020. augusztus 26. 10:48

Hogy Zrínyi VII. Miklósból horvát bán lesz egyszer, az nem is nagyon volt kérdéses. De azért tenni is kellett valamit eme megtisztelő, és nehéz kötelezettségekkel járó cím elnyeréséért. Nemcsak otthon ülni, könyvtárat gyarapítani, vaskos könyveket lapozgatni.

Amúgy Zrínyi még ama itáliai utazásán kezdett hozzá a könyvek gyűjtéséhez, hogy aztán még életében hatszáz kötetig jusson el, amit természetesen az olvasgatás mellett gondosan katalogizált is. E jelentős, és országos hírű bibliotékához aztán a későbbi Zrínyiek is hozzátették a magukét, így lehet az, hogy most Zágrábban ötszáz darab Csáktornyáról származó könyvet, köztük ősnyomtatványokat tartanak nagy becsben. A visszaemlékezések szerit a könyvek mellett zsákmányolt török fegyverekkel, szőnyegekkel, más drágaságokkal voltak tele a csáktornyai palota falai, melyek között aztán nem igazán volt ideje Zrínyinek pihengetni. 1647-ben ott van palloshordozóként IV. Ferdinánd koronázásán, aztán Légrád mellett tönkreveri Péter öccsével együtt a kanizsai pasát. Ezek hát a báni cím előzményei, de aztán a béke fenntartásában érdekelt udvar igyekszik szűkre szabni a hazáját a török igától megszabadítani akaró fiatalember mozgásterét. Így gáncsolják el 1655-ben a nádori címért való törekvéseit, igaz Bécs a helyette megválasztott Wesselényi Ferenccel sem járt jobban. Ők ketten ekkor már tudták Nádasdy Ferenc országbíróval együtt, hogy a magyarok igazán csak magukra számíthatnak. Ami a vasvári béke után fényesen be is igazolódik.

Az 1664. augusztus elsején megvívott szentgotthárdi csatához vezető út egy várépítéssel kezdődött. 1661-ben a kanizsai pasa akart erősséget emelni a Mura mellett, Őrtilosnál, de Zrínyi megelőzte, és németalföldi hadmérnökökkel megtervezte, a jó Mura-menti földből pedig jórészt felépítette Új-Zrínyivárat. Amit még ez évben Bécs és a török egyezménye értelmében el kellett volna bontani. De már mindenki tudta, hogy háború lesz, így aztán Zrínyi is szabad kezet és 20 000 katonát kapott legendás téli hadjáratára. Amelynek célja a zavarkeltés és az eszéki, a török által a Dráva fölé emelt tölgyfahíd lerombolása volt. Amit, miközben serege egy része Pécs városát ostromolta, Zrínyi a folyó körüli elszáradt nád segítségével oldott meg, másképp nem tudták a masszív alkotmányt lángra lobbantani. A 240 kilométeres sikeres portya révén Zrínyi bevonult a hadtörténelembe, így aztán a magyarországi hadak fővezéreként engedélyt kapott Kanizsa ostromára is. Aminek megkésve, csak áprilisban fogtak hozzá, mikor már úton volt Köprülü Ahmed nagyvezír Bécs ellen most megint délről felvonuló serege.

Ami előbb elpusztította volna Zrínyit és birtokait is, de az új várat biztos. A kanizsai sikertelen ostromból ide visszavonuló Montecuccoli vezette császári erők pedig végignézték, hogy esik el Új-Zrínyivár, és benne 1266 jó magyar és horvát vitéz. Zrínyinél ekkor telt be a pohár, kivonva magát a további harcokból végül a fővezérségről is leváltották. Így a várát pusztulni hagyó Montecuccoli lett a szentgotthárdi csata hőse, és a tíz nappal később Vasváron megkötött csúfos béke végképp megerősítette a szervezkedőket abban, hogy Bécstől szabadulni kell. Vasvár, augusztus 10-e, és a kursaneczi erdő végzetes vadászata között csak három hónap telik el.

Borító: Ahogy Haranghy Jenő elképzelte (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)