A kuruc Bottyán

Pálffy Lajos - 2020. november 18. 11:04

Hogy aztán miért lett kuruccá a királyi kegyekkel elhalmozott ezredtulajdonos, arra leginkább az a válasz, hogy láthatta, mit művelnek a császáriak a töröktől visszavett, újra egyesített országgal. Amelyet felfogásuk szerint fegyverrel szerzett földnek tartottak, és úgy is bántak a maradék lakóival.

Bottyán azért 1703 őszén három ezreddel, köztük a magáéval Rákóczi kurucai ellen indul a Felvidékre, majd Zólyom várába zárkózik Forgách Simonnal együtt. A várat Bercsényi keríti be, erre Forgách uram megszökik az embereivel (őbelőle 1704 áprilisában lesz kuruc), Bottyán pedig a régi szokások szerint hatvan évesen párviadalra hívja ki az ostromlók legvitézebb katonáját. De a kurucoknak is megvan a magukhoz való esze, így a 23 éves Ocskayt küldik az abban a korban már aggnak számító Bottyán ellen. Aztán csak kiegyeznek egy pisztolypárbajban, és jól összelövöldözik egymást. Bottyán pedig titkon átáll, s miközben Esztergomban gyógyul, már a kurucoknak toboroz. Ami ki is derül, így a labanc várparancsnok elfogatja, és egy hajón Bécsnek indítja, de a felesége által riasztott emberei a generálist kiszabadítják.

Mert már 1703 decemberében a vezérlő fejedelemtől megkapta a tábornoki címet, így a szökése után majd Rákóczihoz siet. És a vihnyei fürdőben, ahol a fejedelmi pár és Bercsényi felesége együtt élvezték a vastartalmú meleg vizeket, Bottyán felesküdött Rákóczira. És hű is maradt hozzá mindhalálig, amely öt esztendő múlva be is következett sajnos. De addig még 1704 novemberében elfoglalta Érsekújvárt, a térség legerősebb, modern erődítését. Aztán a Vág völgyét tisztította meg a labancoktól, majd betört lovassága Morvaországba is. S mivel 1704-ben Károlyi Sándor kurucait kiszorították a Dunántúlról, Bottyán kapja a feladatot annak visszafoglalására. 1705 nyarán hidat veret és a védelmére várat rakat Dunakömlődnél, ez lesz a Bottyánvára. Majd pedig ősszel megindul a labancok által erősen megszállt országrész ellen. A seregében erős fegyelmet tartó, a fosztogatást, de még a túlzott italozást is megtorló, ennek ellenére nagy népszerűségnek örvendő vezér seregével pedig végigszáguld a Dunántúlon, hogy 1705 decemberében, a III. szentgotthárdi csatában döntő győzelmet arasson. Ezután ügyes manőverekkel és a várakra alapozva két esztendeig tartja is pozícióját. Az országrész közepén Somló megerősített vára lesz a bázis, ahol a készleteinek javát tárolja.

A jónép pedig Jótevő Jánosnak nevezi, mert a fegyelem mellett juttat az elesetteknek is. Portyázói 1708 februárjában Starhemberg altábornagyot is megfogják, akit elküld Rákóczinak. A mindent eldöntő trencséni csatavesztés után a fejedelem a bányavárosok védelmére rendeli. Végül a hevesi Tarnaörsön teljesedik be a sorsa, valószínűleg az országban akkorra már tomboló pestis okozza halálát. Bercsényi naplójában így ír róla: „Most hozták a hírt, szegény Bottyán vak sógor tegnap nyolc óra tájban behunyta másik szemét is.”

Borító: Paksi szobra (kozterkep.hu)