A lefejezett „magyar Krőzus”

Pálffy Lajos - 2021. február 16. 11:20

Három magyar főurat fejeztek le Bécsben és Bécsújhelyen 1671. április 30-án az uralkodó elleni, bizonyított összeesküvés miatt. A jó urak közül ketten előzőleg feladták magukat és vallottak, Nádasdy III. Ferenc közben Bécshez közeli, pottendorfi kastélyában várta a fejleményeket.

Az 1623-ban született gróf és országbíró, no meg Wesselényi nádor halála után királyi helytartóként is működő Nádasdy azért is vette ezt a kastélyt, hogy közelebb legyen Bécshez, mert a nagyatyja, II. Ferenc, a fekete bég által felvirágoztatott sárvári birtokközpontból ezért elég sokat kellett szekerezni, lovagolni a császárvárosig. III. Ferenc tehát a Habsburgok oldalán kereste a szerencséjét, Nádasdy Pál vasi főispán és Révay Judit egyetlen felnőttkort megért gyermekeként Itáliában (is) iskolázódott, Németföldön utazgatott, majd pedig a világszép Esterházy Júlia Anna kezéért 1643 novemberében katolizált is. A grófkisasszonynak amúgy a költő Zrínyi Miklós is erősen udvarolt, de az Ferenc mellett döntött, akinek 14 gyermeket is szült az idők folyamán. Férje amúgy már tíz esztendősen, apja halála után Vas vármegye főispánja lett, majd III. Ferdinánd főudvarmesterré tette, és 1655-ben az országbírói tisztséget is megkapta. Az ország egyik leggazdagabb főura lett, a „magyar Krőzus”, ahogy kortársai emlegették.

Pénzét pedig a további birtokok megszerzése, a sárvári vár nagytermének nagyatyja hőstetteivel való kifestetése mellett könyvekbe és utazásai során összegyűjtött műkincsekbe fektette. De kiadott egy joggyűjteményt, és 1664-ben, Münchenben kinyomtattatta a Mausoleum című, magyar királyok és hadvezérek életrajzát tartalmazó munkát is. A kortársak viszont nem tartották valami nagy katonai lángelmének, de lovasságával ott harcolt 1664 júliusának végén Körmendnél, és nem engedte átkelni a Rábán a Bécsnek tartó törököt. Aztán a vasvári béke őt is felháborította, 1666 nyarán egy felvidéki fürdőben írja alá a nyilatkozatot, és csatlakozik a Wesselényi Ferenc nádor vezette csapathoz. Wesselényi amúgy riválisa volt a nádori címért folytatott küzdelemben, halála után pedig 1670 tavaszán, Besztercebányán a rendek Nádasdy nádorrá választását sürgették. De csak királyi helytartó lett, és ebben a minőségében a XIV. Lajossal is kapcsolatot találó összeesküvők egyik vezéralakja. Aztán amikor Zrínyi Péter és sógora, Frangepán Ferenc mindent bevallott Bécsben, az előnytelen külsejű I. Lipót 1670. szeptember 30-án elküldte embereit Pottendorfba is.

Életéért sokan könyörögtek, köztük a pápa, X. Kelemen is, de csak annyit értek el, hogy Lipót eltekintett a kivégzés előtt jobbjának levágásától (kezet emelt, ha képletesen is uralkodójára). Így aztán lefejezték, holttestét két órán át közszemlére tették a bécsi városháza udvarán. És ezzel együtt mindenét elkobozták, gyermekei sokáig még a Nádasdy nevet sem viselhették. Hogy aztán visszakapaszkodjon a család, és egy másik Nádasdy, a Regede várában született Ferenc már Mária Terézia egyik legbelsőbb embere legyen. (Róla majd a sorozat következő részében olvashatnak.)

Borító: Az összeesküvés megtorlása (Wikipédia)