A legspiccen lévő véghely

Pálffy Lajos - 2022. február 23. 11:09

Kiskomár rozoga várát végül a törökök törölték el a föld színéről az 1664 júniusi rövid ostrom után. Olyan rozoga állapotban voltak a fagerendák közé vert földből készült falak, hogy inkább felgyújtottak mindent, amit tudtak, és mentek tovább a dolgukra.

Ez a valószínűleg teljesen földből emelt erődítmény a kutatások szerint a Kiskomárból és Komárvárosból 1969-ben létrehozott mai Zalakomár Petőfi és Árpád utcái között lehetett. Igazi jelentősége pedig az volt, hogy 18 kilométerre, délre tőle ott van Nagykanizsa, melynek fontos várát 1600-ban foglalta el a török. Így Kiskomár rozoga erődítménye hirtelen a „legspiccen lévő véghely” lett, a Dunántúl megmaradt részét védő végvári rendszer előretolt bástyája. Hogy aztán ebben a „bástyában” benne voltak-e a IV. Béla királyunk által itt alapított ágostonrendi kolostor és templom kövei, vagy falai is, az nagyon is valószínű. Az biztos, hogy itt 1310-ben már erődített hely volt, Nagy János várnagy intézkedett benne. Aztán 1356-ban Nagy Lajos királyunk az óbudai káptalannak adta Kiskomárt is, majd Zsigmond halála után zavaros esztendők jöttek a káptalan Kiskomárjára. Előbb a környéket fosztogató Rozgonyi Rénold vette birtokba és erősítette meg a várat, majd 4500 forintért eladta azt Marcali Imrének és Jánosnak. Ők ketten már 1439-től magukénak tekintették a káptalani birtokokat is.

Amiket csak 1444-ben adott vissza jogos tulajdonosának a bíróság. Ekkor már a Magyar Királyság jó ideje küzdött délen a törökkel, Kiskomárt pedig Mohács után Török Bálint szállta meg. Aztán a Héttoronyba kerülve, 1542-ben felesége visszaadta azt az óbudai káptalannak. Az ágostonrendi atyák ebben az időben menekültek el a helyről, így hát a káptalan a kiürített kolostorra és templomára alapozva várat építtetett. (Vagy megerősíttette azt, ami már megvolt.) 1565 után aztán királyi vár lesz Kiskomárból, a Haditanács Bécsben ülő urai 200 lovast és 100 gyalogost irányoznak elő ide évi 15600 aranyforintos költségekkel. Ez a pénz azonban talán egyszer sem érkezett meg a rendeltetési helyére, ezért már a kezdetek kezdetén panaszos levelek áradata indult Pozsony és Bécs irányába. A várat 1571-ben Giulio Turco mérte fel, aki még láthatta Thury György kanizsai főkapitány 1568-as erődítési munkálatainak eredményeit. Aztán Thuryt csapdába csalta a török, 1574-ben a palánk korhadt gerendáiról és a várárok térdig érő, elmocsarasodott vízéről szólnak a levelek.

Így aztán 1591-ben a szigetvári Hasszán bég könnyedén el is foglalja, lemészárolva az őrséget, majd felgyújt mindent. Zrínyi György és Nádasdy Ferenc építteti újjá, de 1600-ban, Kanizsa ostroma előtt a magyarok kiürítik. Majd egy év után visszafoglalják, de 1637 decemberében a befagyott várárok miatt majdnem megint a töröké lesz. Aztán 1645 júniusában nemes egyszerűséggel ledől a palánk egy jó darabja, 1651 augusztusában pedig váratlanul megérkezik Hasszán kanizsai pasa is és négy tarackkal löveti hajnaltól délig a falakat. De ezt a támadást még visszaverik, sőt bécsi pénzen és mérnök vezetésével erősítési munkálatok indulnak. De elindul délről a császárváros felé Köprülü Ahmed nagyvezír is 1664 júniusában. És július 14-én Kiskomár is kinyitja a kapukat az iszonyatos túlerő előtt. Pethő László kapitányt és a hős védőket az adott szó ellenére jórészt lemészárolják, a várat pedig ismét felgyújtják.

Nem is épült újjá aztán Kiskomár, Köprülü pedig hiába erőlködött, Szentgotthárdnál tönkre verték a keresztény erők. Akik igazságot szolgáltattak így Kiskomár hitszegő módon levágott védőiért is.

Borító: A vár egy 17. század elején készült térképen (varlexikon.hu)