A legvitézebb Pálffy

Pálffy Lajos - 2021. január 6. 11:07

S ha már előkerültek ezek a Pálffyak, nézzük meg hát a bárói, majd a grófi címet is megszerző Miklós történetét, aki mindezek mellett vagy tucat fontosabb várat is visszafoglalt a töröktől rövid, 48 esztendeig tartó élete alatt.

Pálffy Miklós Csábrág várában született 1552 decemberében, az erősség pedig Erdődy Krisztina kezével együtt lett korábban Pálffy Péteré. Miklós anyját Dersffy Zsófiának hívták, és hat gyermeket szült férjének. Miklós jó hátul volt a sorban, mégis bejuttatták a bécsi udvarba, ahol a trónörökös, Rudolf mellett apródkodott, majd kamarása lett. Eme méltóságában elkísérte annak európai utazásaira, így az öt beszélt idegen nyelv mellett hadtudományi és jogi ismereteket is szerzett. No és Rudolf megbecsülését, aki nem felejtette a közös kalandokat, és már 1581-ben bárói címet adományozott neki. Pálffy Miklós ekkor már országbíró és főkamarás is volt, de első sorban katona, aki 1584-től Komárom kapitányaként, és a megye főispánjaként, Nádasdy Ferenc barátjával együtt ott ütötte a törököt, ahol tudta. 1589-ben ki is nevezték dunáninneni főkapitánynak, majd pedig ráadásnak 1590-ben a pozsonyi főispánságot és a várat is megkapta, tehát az ország zászlósurává emelkedett.

Aztán a tizenöt éves háború (1591 – 1606) sodrában vitézkedik tovább, ott van 1592-ben Székesfehérvár ostrománál, ahol ugyan a várat nem veszik meg, de vitézsége révén tönkre verik a felmentő sereget. Egy év múlva a pákozdi csatát szintén ő fordítja embereivel győzelemre, majd pedig következik a nagy várvisszafoglaló északi hadjárata. Melynek során Fülek, Buják, Somoskő, Hollókő, Ajnácskő, Szécsény, Drégely és Nógrád váraiból seprűzik ki a törököt. 1595-ben ott van Párkány és Esztergom visszavételénél, Óbudánál ő zúzza tönkre lovasságával a török felmentőket, majd visszafoglalják Vácot és Visegrádot is. Viszont a mezőkeresztesi vereség, hiába forgolódott itt is vitézül Pálffy, azért visszaveti a lendületet. De aztán 1597 elején még korának szóhasználata szerint petárdával, tehát egy vasalt láda puskaporral berobbantja Tata kapuját, és visszaveszi a várat. Hogy aztán ugyanezt megtegye barátjával, Schwarzenberg generálissal együtt március 28-án Győrben, ahol az álmából felriadó őrséget gyalogszerrel levágva 190 ágyút is zsákmányoltak.

De visszavették Gesztes, Vázsony, Csesznek, Tihany, Veszprém és Palota várát is, így bőven meg is van az a bevezetőben említett tucat. Pálffyt aztán egy erdélyi hadjárat terveit kidolgozandó, 1600 áprilisában Bécsbe rendelik, ahol egyik pillanatról a másikra leesik a lábáról. Még hazaér Vöröskőre, aztán aranysarkantyús vitézként (barátjával, Nádasdy Tamással egyszerre kapták meg 1599-ben), Pozsony örökös főispánjaként és kapitányaként (ezt a családban aztán mindig az elsőszülött örökli) és grófként, pápai dicséretekkel is elhalmozva adta vissza lelkét a Teremtőjének.

A pozsonyi koronázó templomban helyezték végső nyugalomra, sírkövét most ott találjuk a templom külső falába falazva.

Borító: Hiteles portréja (Wikipédia)