A Magyar Könyvtárosok VIII. Világtalálkozóján jártunk – 150 éves az Országgyűlési Könyvtár

Takács Eszter - 2018. november 10. 9:46

A könyvtáros szakma nagyszabású rendezvénye, seregszemléje legutóbb öt éve került megrendezésre. Idén a rendezvény központi gondolata az európaiság, az európai kultúrához kötődés volt, szlogenje „Európai kultúra – nemzeti örökség”. Az első nap az Országgyűlési Könyvtár szervezésében zajlott az Országház Főrendházi üléstermében – a könyvtár egyben 150 éves évfordulóját ünnepelte. A második nap eseményeinek az Országos Széchényi Könyvtár adott teret.

A szakma neves képviselői mellett a „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram hajdani és jelenlegi résztvevői szép számmal jelen voltak ezen a kiemelkedő fontosságú konferencián és ünnepélyen. A hazai és határon túli szakemberek nagy találkozója volt az esemény, felelevenedtek a régi emlékek, említésre kerültek az újdonságok.

Köszöntők és bevezetők

Bellavics István, az Országgyűlés Hivatala közgyűjteményi és közművelődési igazgatója köszöntőjében külön üdvözölte a „Könyvtár, ami összeköt” megjelent résztvevőit. Kiemelte, hogy az Országgyűlási Könyvtár olvasóbarát szemlélettel bír, holott az ország legjobban őrzött intézményében helyezkedik el.

A továbbiakban sor került a Nagy Miklós-díj átadására, amelyet Kövér László házelnök erre az alkalomra hozott létre a könyvtár szakmai támogatóinak elismeréseként. A kitüntetés nevét a Képviselőházi Könyvtár korábbi igazgatójáról kapta, Nagy Miklós 1921-től töltötte be ezt a tisztséget. A két világháború között sokat tett az intézmény tudományos tevékenységének kiemelkedéséért; neki köszönhető, hogy 1922-től a könyvtár kötelespéldányt kap a Magyarországon kiadott könyv-és periodikaállományból. A díjat elsőként Dr. Horváth József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főtitkára vehette át.

Hiller István, az Országgyűlés alelnöke beszédében rövid kitekintést tett a kerek évfordulós 150 éves könyvtár történetére. 1868. november 6-án egy házszabálymódosítást követően egy, a képviselők számára felállítandó könyvtár létrehozásáról rendelkeztek a törvényhozók – először a Magyar Nemzeti Múzeum épületében. A könyvtár 1902-től található az Országházban. Ezt követően még egy kitüntetésre került sor: Kövér László házelnök könyvadományát Hiller István alelnök adta át Varga Évának, a Beregszászi Járási Központi Könyvtár igazgatójának.

Dr. Fülöp Péter politikai tanácsadó, az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárságának képviseletében hangsúlyozta, hogy az államtitkárság kiemelt célja, hogy biztosítva legyen a minőségi kultúrához való hozzáférés, emellett fontos feladat az európai kultúra és a nemzeti örökség megtartása is. Fontos a határon túli magyar könyvtárosok támogatása, amelynek szerepe van az identitás megőrzésében.

Európai kultúra – nemzeti örökség

A szekció Dr. Redl Károly, az Országgyűlési Könyvtár igazgatóhelyettesének beszédével kezdődött, aki emellett a „Könyvtár, ami összeköt” projekt egyik fő koordinátora. Igazgatóhelyettes úr a könyvtár 150 évére tekintett vissza megemlítve a Magyar Nemzeti Múzeumban töltött évtizedekre, a Parlament épületébe történő átköltözésre, és az 1922-es, Nagy Miklós által előkészített, Klebelsberg Kunó által előterjesztett kötelespéldány törvényre. Az intézmény 1952-től fokozatosan nyilvános, országos szakkönyvtárrá vált. 1956 júliusában – Magyarország csatlakozását követően egy évvel – került sor az ENSZ Letéti Gyűjtemény alapítására. Az EU Letéti Gyűjteménye az EU-csatlakozás előtt, 2001-ben jött létre. Külön említést kapott a „Könyvtár, ami összeköt” program, amelynek célja a gyakorlatban is kiválóan megvalósuló személyes kapcsolatokon alapuló szakmai hálózat építése. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a konferencián az eddigi ösztöndíjasok közül 57-en vettek részt.

Dr. Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója a könyvtárak és az európai értékek kapcsolatáról tartott lebilincselő előadást. A könyvtár az európaiság lelke, a hagyomány megismerésének legfontosabb záloga, emellett ókori görög és római alapokra épülő emlékezethely. Kiemelte, hogy a bibliotékák a demokratikusság intézményei, az írott örökség teljességét kell őrizniük – ahogyan ezt az IFLA (Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) egyik alapelve is rögzíti.

Nagy Zsuzsanna, a BCE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója a digitális kor kihívásairól számolt be a felsőoktatási könyvtárak fejlesztésének tükrében. Főigazgató asszony többek között az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiumának stratégiáját, középtávú jövőképét ismertette, amelynek része az egységes szakmai koncepció, az épületfelújítások, az informatikai infrastruktúra fejlesztése vagy a digitalizálás előtérbe állítása, a nyílt hozzáférés segítése (Open Access-mozgalom), a népszerűsítés. Természetesen a kutatók és a hallgatók támogatása kiemelt jelentőségű.

Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a könyvtárak modern kori szerepéről prezentált a hallgatóságnak. Jelenleg technológiai változás zajlik: a tudásközvetítő intézmények az információhalmazokat kezelő intézmények irányába mozdulnak el. Az értelmiségiek is egyre változnak a „könyvesek”, azaz a humanista értelmiség mellett lassan megjelent a racionális, eredménycentrikus értelmiség – az információtechnológiai forradalom hatására. Mindemellett igazgató úr kiemelte a határon túli könyvtárakkal való együttműködés fontosságát, és jelezte, hogy várják ezen intézmények jelentkezését; a nemzeti könyvtár segítené az állománygyarapításukat. Nem utolsósorban szó esett a frissen megnyitott Corvina kiállításról („A Corvina könyvtár budai műhelye”), illetve a megújított tematikus Bibliotheca Corvina Virtualis honlapról, amely a Corvinák egyfajta adatbázisa számos érdekességgel.

Az örökség ápolása

Barátné Dr. Hajdu Ágnes a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) elnöke szerepéről számolt be a kulturális örökség ápolásában, amely már a szervezet megalapítástól kezdve szerepel a feladatok között. A már említett IFLA stratégiájának szintén része 2016 és 2021 között a kulturális örökség megőrzése. Erre rímel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2016-2021-es stratégiája, amelynek célja a könyvtári rendszer szerepének erősítése a nemzeti kulturális örökség megőrzésében és az információk közvetítésében a tudástársadalom kihívásainak megfelelően.

Dr. habil. K. Lengyel Zsolt a korábban Münchenben, majd Regensburgban is működő Magyar Intézet igazgatója az intézmény örökségápoló tevékenységét ismertette a résztvevőkkel. Főként Bogyay Tamás, az intézmény alapító igazgatójának, illetve Borbándi Gyula és Molnár József, az Új Látóhatár kiadóinak hagyatéka alkotja a gyűjtemény gerincét. Az állománygyarapítás terén szoros kapcsolatok fűzik Magyarországhoz, az Országos Széchényi Könyvtárhoz, emellett említésre került a Mikes Kelemen Program hasznossága is.

Szegedi Éva, a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár könyvtárosa, a „Könyvtár, ami összeköt” korábbi ösztöndíjasa az intézmény örökségápoló tevékenységéről referált. A történeti bevezető után szó esett a könyvtár automatizálásáról, a digitalizálás során fontos az állományvédelem és nagyközönség számára elérhetővé tétel – egyébiránt Romániában is nehézkesen alakul az egységes digitalizálási stratégia. Az intézmény az Europeanán, az Európai Digitális Könyvtárban Románia legnagyobb számú feltöltött anyagrészével bír.

Varga Éva, a Beregszászi Járási Könyvtár vezetője, szintén korábbi „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjas, a kárpátaljai könyvtárak kulturális örökség-megőrző szerepéről adott elő. Elsőként ismertette a kárpátaljai helyzetet: a szovjet időket megelőző gazdag állományból kevés dokumentum maradt fenn. A kulturális örökség megőrzése szempontjából fontosak a helytörténeti kiadványok, illetve kiemelt jelentőségű a magyar nyelvű könyvek kiadása, és azok eljuttatása magyarlakta területekre, nem utolsó sorban pedig a digitalizálás, amelynek eredménye sokszor csak szűkebb körben, az adott könyvtár helyiségeiben érhető el.

Roncz Melinda, Bibliotheca Hungarica vezetője, korábbi „Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjas a „Kulturális örökségünk digitalizálása Szlovákiában” tartott előadást. A Bibliotheca Hungarica a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet szakkönyvtára. A digitalizált tartalmak online megjelenésének szerepe rendkívül fontos, így könyvtárvezető asszony számos magyar és szlovák nyelvű, magyar vonatkozású adatbázist ismertetett a hallgatósággal, köztük a Szlovákiai Magyar Adatbankot, a dunaszerdahelyi Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet adatbázisa, a Digitális Cserkészkönyvtár vagy a Pozsonyi Kifli kultúrtörténeti oldal.

Ramháb Mária, a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár vezetője az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) a kulturális örökség ápolásában betöltött szerepéről számolt be. Az IKSZ a szakma 1990-ben alakult érdekképviseleti szervezete. Kiemelt szerepet tulajdonítanak a könyvtárak társadalmi szerepvállalásának, az intézmények és a szakmai egyesületek közötti együttműködésnek, a közösségteremtésnek. Támogatja a virtuális könyvtári szolgáltatásokat, a kulturális örökség digitalizálás útján történő megőrzését és hozzáférhetővé tételét. Mindezekre igazgatóasszony példaként hozta fel az Országos Könyvtári Napokat, az Internet Fiestát, a bababarát könyvtárak programot.

A kétnapos rendezvény második felvonásán, az Országos Széchényi Könyvtárban a nemzetközi és hazai digitális megoldások és fejlesztések kerültek napirendre; többek között a könyvtári informatikai trendekről, a Transsilvanica Digitalisról, a Hungaricanaról és az Országos Könyvtári Platformról. Mindemellett a magyarországi egyházi, illetve nagyvárosi könyvtári modellről tudunk meg hasznos információkat; a burgenlandi Magyar Média- és Információs Központ (UMIZ), a Szabadkai Városi Könyvtár, a Pélmonostori Városi Könyvtár szolgáltatásairól, és végül, de nem utolsósorban a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának Contenta repozitóriumairól.

A borítókép forrása az Országgyűlési Könyvtár honlapja.