A magyar rendet nem lerombolni, a szovjet rendet nem bevezetni?

Forum Hungaricum - 2020. február 14. 8:31

A Vörös Hadseregnek 1944-ben megtiltották Magyarország gazdasági és politikai berendezkedésének, valamint a lakosság életmódjának megváltoztatását. Ez derült ki azokból az eddig titkosított dokumentumokból, amelyeket az orosz védelmi minisztérium csütörtökön hozott nyilvánosságra.

Változtatás nélkül fenn kell tartani ezeken a területeken a meglévő magyar hatalmi szerveket és a Magyarországon meglévő gazdasági és politikai berendezkedés rendszerét, állt a Szovjetunió Állami Védelmi Bizottsága 1944. október 27-én elfogadott határozatában, amelyet az orosz védelmi tárca honlapján tettek közzé. A Sztálin irányítása alatt álló testület a katonai közigazgatás bevezetésének, a távközlés és a vasút irányítása átvételének, valamint az ipari berendezések Szovjetunióba szállításának elrendelése mellett egyebek között megtiltotta a tanácsok alakítását és a szovjethatalom bevezetését, a lakosság életmódjának megváltoztatását, valamint a vallásgyakorlás és a templomok működésének akadályozását. A rendelet értelmében csak azokat a tisztségviselőket volt szabad leváltani, akik akadályozták a Vörös Hadsereg tevékenységét. A magyar rendet nem lerombolni, a szovjet rendet nem bevezetni, hangzott az utasítás. (Ami aztán talán sosem volt figyelembe véve, 1948 után meg pláne nem. a szerk.)

A dokumentum szerint a Vörös Hadsereg nem megszállóként, hanem katonai szükségszerűségből, a német-fasiszta iga alóli felszabadítóként hatolt be Magyarországra, és nem volt más célja, mint az ellenséges német hadseregek szétzúzása és a hitleri Németország hatalmának megsemmisítése az általa leigázott országokban. A fotók és térképek kíséretében most közzétett iratok egyebek között beszámolnak németek által Magyarországon elkövetett templomrobbantásokról, a magyar hadsereg és polgári lakosság körében uralkodó közhangulatról, a nyilas vérengzésről, valamint a magyar kényszermunkásokról és az oroszokhoz átállt magyar önkéntesekről. A dokumentumok között szerepel egyebek között az 1946-ban Moszkvában elhunyt Bethlen István volt miniszterelnök 1944. december 7-én megejtett politikai kihallgatásának jegyzőkönyve. Ebben a politikus egyebek között Horthy kiugrási kísérletéről és Szálasi alacsony társadalmi támogatottságáról beszélt.

A Vörös Hadsereg 108 napos ostrom után foglalta el Budapestet. Az orosz külügyminisztérium az évfordulóról megemlékező Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy a Budapesten folytatott harcokban több mint 80 ezer szovjet katona vesztette életét. A 2. és 3. Ukrán Front győzelmét 1945. február 13-án a szovjet fővárosban 324 ágyúból leadott 24 sortűzzel ünnepelték meg. A 75. évforduló alkalmából csütörtök este tűzijátékot rendeztek a moszkvai Poklonnaja Gorán (a Főhajtás Hegyén).

(mti)

Borító: Egy dioráma a Döbrenti térnél zajló harcokról (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)