A megnyúzott ellenségtől a pestisig – Eger évszázadai és a ferencesek I.

Fáy Zoltán - 2022. február 4. 7:49

A XVI. században még olyan vélekedések is voltak: nemcsak, hogy Egerben épült az első ferences templom Magyarországon, hanem a városkában maga Szent Ferenc is megfordult. Mindez a későbbi vizsgálatok tükrében olvasati, filológiai hibának bizonyult. Jóllehet a kisváros ferencesei még az ezerhétszázas években is büszkén őrizték az állítólagos látogatás emlékezetét. Különösen a konventuálisok (minoriták), akik e nagy esemény tiszteletére harangot öntettek templomuk tornyába.

Ahogyan a gyöngyösi konvent alapításával kapcsolatosan, úgy az egri rendház esetében is hasonló forrásból származó tévedésről lehet szó a letelepedés idejét illetően: Pázmány Péter 1629-es nagyszombati zsinati könyvének toldalékában említik, hogy az egri ferences rendházat még Szent Ferenc korában alapították, méghozzá 1218-ban. Az igaz persze, hogy Szent Ferenc földi pályája során járhatott volna Egerben, sőt 1218-ban még kolostort is alapíthatott volna. Hiszen 1226. október 3-án halt meg. Életútját tekintve „belefért” volna egy 1218-as térítő út Magyarországon. Ez a vélekedés azonban nálunk egy nem teljesen hazai eredetű tévedéssorozatból került Pázmány munkájába, amelynek anyagát viszont nem képzett és kritikus szemléletű történészek küldték a hazai rekatolizáció főszereplőjének, hanem bizony a történelmi viszontagságok miatt hiányos erudíciójú, tanultságú licenciátusok, káplánok, plébánosok, házfőnökök.

Szent Ferenc nem kifejezetten Egerben járt, hanem inkább Zárában, amit némelyek Zágrábnak olvastak az életét bemutató legendákban. A zágrábi németek viszont Agramnak nevezték városukat, amit elég könnyű Agrianak, vagyis Egernek olvasni. Legalábbis, ha valaki már kicsit gyengébben lát, de nincs szemüvege, vagy van, de éppen elveszítette. Rögtön három város is versenghetett a rendalapító látogatásáért… Zára, Zágráb és Eger.
Valószínű, hogy Farkas Szerafin (1842-1913) mariánus szerzetes Scriptores… című könyvében megjelent gondolata közelebb áll a valósághoz. Ebben azt feltételezi, hogy az egri rendházat 1228-ban alapította Cletus (magyarosan Kilit) egri püspök – aki 1224 és körülbelül 1245 között töltötte be a püspöki funkciót. Ez az adat sokkal hihetőbb annál, mint ami Pázmány zsinati könyvének szerkesztőihez eljutott.

Persze az egri kolostor nagyon korai alapításával kapcsolatos túlzás – vagy inkább csak túlságos várakozás – megmagyarázható a szerzetesrend terjedésének példátlan ütemével. A rendalapítás után alig ötven évvel ezerötszáz kolostorban mintegy 150.000 rendtag követte Szent Ferenc Reguláját. Ha ilyen gyorsan terjedt a ferences eszmény – gondolhatták –, miért is ne lehetne az egri letelepedést kapcsolatba hozni a Poverello, az alapító személyes jelenlétével? (folyt.köv.)

Borító: Eger ostromlott várának metszete (mek.niif.hu)