Aki megszorongatta Rettegett Ivánt is

Pálffy Lajos - 2018. április 27. 10:18

Báthory István, akit a lengyelek máig egyik legnagyobb uralkodójuknak vallanak, akkoriban még nem volt ennyire népszerű a nemesi szabadságjogok hazájában. Ezért királyként is jórészt magyarokkal vette körül magát. Akikkel aztán még a nagy Rettegett Ivánnak is sok gondot okozott.

Báthory két jelölt közül a harmadikként lett Lengyelország királya. 1572-ben Zsigmond Ágost halálával a Jagelló családnak is magva szakadt, a jó lengyel urak pedig francia földről hoztak királyt maguknak Valois Henrik személyében. De mikor ennek bátyja meghalt, Henrik inkább Párizst választotta a nem annyira csillogó Varsó helyett, és hazament. Ekkor a hatalmának csúcsán lévő orosz cár, Rettegett Iván is bejelentkezett a lengyel trónra, de Habsburg Miksa is jelezte igényét, amit anyjára, Jagelló Annára alapított. De a jó lengyel uraknak volt annyi eszük, hogy egyikből sem kértek, így jöhetett szóba a török által is támogatott Báthory, aki szélsebesen feleségül is vette Zsigmond Ágost húgát. Báthory mellett a köznemesség kardoskodott, a mágnások és a lengyel főpapok Miksa felé kacsingattak. De mivel Lengyelországban minden nemesnek egyforma szavazati joga volt, így 1575. december 12-én Báthory lett a király.

És ahogy szokta, mindjárt rendet is tett az adók körül és a gazdaságban, hogy legyen pénze aztán az oroszok elleni háborúra, mert addigra Rettegett Iván jelentős keleti területeket foglalt el az országból. És ahogyan az lenni szokott, Báthory is saját, kipróbált embereivel vette körül magát. Hadainak java magyar zsoldosokból állt, a gyalogságot a testőrhadnagyból később fejedelmi rangra emelkedő Székely Mózes vezette, a lengyel lovasságnak, köztük a sasszárnyakkal felszerelt félelmetes nehézlovasoknak a parancsnoka a korábbi ellenfél, Bekes Gáspár lett – aki lengyel földön lelte halálát, de fia tovább szolgálta a királyt, majd Svédországban is hadakozván utódját, III. Zsigmondot is. (Bekes Gáspárról azóta egy hegy is el van nevezve Vilnius mellett és állítólag a „bekecs” szavunk is a nevéből ered.) Báthory végül 1579 és 1581 között három sikeres hadjáratot vezetett az oroszok ellen, Rettegett Iván vissza is adta szépen neki ezután az elfoglalt litván és belorusz területeket. Aztán a királynak arra is volt gondja, hogy a hadjáratok indulásának évében egyetemet alapítson Vilniusban. 1584-ben, Rettegett Iván halálával lehetőséget lát Oroszország elfoglalására is, de ezt a lengyelek nem támogatják.

Mint ahogy nem tud támogatókat szerezni nagy tervéhez, a török és a Habsburgok ellen irányuló lengyel-magyar-erdélyi szövetséghez sem. De ez utóbbira nem is maradt ideje, mert 53 évesen, minden előzmény nélkül, Grodno várában meghalt. A Wawel székesegyházában, Krakkóban nyugszik, sírja nemzeti zarándokhely.

Borító: Báthory és azok a szárnyas nehézlovasok Jan Matejko festményén (Wikipédia)