A Mesterlövész

Pálffy Lajos - 2020. június 22. 11:21

A Scharfschütze volt a negyedik az újonnan, már a háborús előkészületek miatt épített rombolók sorában. A Mesterlövész paraméterei megegyeztek a Huszár-osztály többi rombolójával, csak a Fiús lányhoz hasonlóan itt is domború orrot képeztek ki a magas hullámok ellen.

Mint társain, a Mesterlövészen is négy torpedót tároltak, no és még három, különböző méretű csónakot is, meglehetősen szűkös volt tehát a hely, nem lehetett korzózni a fedélzeten, de a fedélközben sem. A tisztekkel együtt mégis 65 embernek szolgált otthonául, akik itt étkeztek, tisztálkodtak aludtak egy-egy bevetés során sokszor hetekig. A Mesterlövész 1906. december 5-én lett a sólyáról a vízre bocsájtva, a próbautak után 1907 szeptemberében meg is kapta fegyverzetét. Majd 1908. január elsején egy kisebb kötelékkel ki is futott a Földközi-tenger nyugati medencéje felé, és Gibraltárt is érintve tért vissza az adriai vizekre. 1913 márciusában pedig ott volt azon hajók között, amelyek a Monarchia erejét demonstrálták a montenegrói partok előtt.

1914 augusztusának elején szintén ott volt a Goeben biztosítására kifutott hajók között, a hónap végén már a montenegrói hegyi állásokat lőtte, azok pedig őt. Aztán decemberig maradt a járőrözés izgalma, majd pedig dokkba került nagyjavításra, ami a Mesterlövész esetében 1915 februárjának a végéig tartott. Aztán májusban hadat üzentek az olaszok, és az előzetes tervek szerint a legszebb hónap 24-ik napján a Mesterlövész tolatva megérkezett a Ravenna melletti Porto Corsini szűk csatornáiba, és lőtt mindenre, amit célpontként azonosított. Az izgalmas bevetés után jöttek az aknakeresés és szedés szürke hétköznapjai, de biztosított bevetésre induló cirkálókat is. Október elsején, miután korábban két búvárhajóról rá kilőtt torpedót is elkerült, legázolt egy ellenséges tengeralattjárót Pólától délre. De el is vesztette a horgonyát, és megsérült annak kamrája is. Jöhetett a javítás, amit egybekötöttek az esedékes kazáncserével, 1916 áprilisáig tehát ki volt vonva a Mesterlövész a forgalomból.

Az 1916-os év egy távolsági tűzpárbajt hozott ellenséges rombolókkal, majd egy „otthoni”, Póla melletti megfeneklés következett augusztus 23-án, amikor a kormánylapát és a két hajócsavar is megsérült. Ettől függetlenül december 22-23-án ott volt az Otranto elleni rombolókat felvonultató bevetésen. Két halászgőzöst süllyesztett el a blokádból, és felgyújtott ágyúival egy rombolót is. Hogy aztán 1917 februárjáig megint nagyjavításon legyen. És utána jönnek a dolgos hétköznapok, a konvojkísérés, aknatelepítés és szedés, a légi biztosítások. 1918 szeptemberében egy konvoj parancsnoki hajója volt, mikor Porto Rose mellett az ellenséges rombolók miatt a teherhajók visszafordultak. A Budapest gőzös pedig e manőver közben nekiütközött a Mesterlövész tatjának, amit csak augusztus elejére tudtak újraépíteni. Október 2-án, Durazzo magasságában még részt vesz egy kisebb összecsapásban (két halott és négy sebesült), majd Cattaro kikötőiben éri a háború vége. Aztán az olaszok kapják meg, bontóba kerül, 1920 a „halálának” éve.

Borító: Csatahajók az Adrián (MNL. Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhely CC BY-NC-ND)