A nagy fejedelem kalandos ifjúsága

Pálffy Lajos - 2018. június 14. 11:14

Az erdélyi fejedelmek sorában különösebb vita nélkül Bethlen Gábort tartják a legnagyobbnak. Köznemesi származása ellenére, vagy éppen azért elképesztően magasra jutott, de hazája javára használta fel bőségesen kapott talentumait.

Bethlen Gábor köznemes apja, Farkas 1575-ben ott vitézkedett a kerelőszentpáli csatában Báthory oldalán, amiért is a később lengyel királlyá lévő fejedelemtől a marosillyei várkastélyt kapta jutalmul. Itt nőtt fel az ifjú, aki ugyan megtanult írni és olvasni, de neveltetésének hangsúlya mégis a fegyverforgatás felé tolódott. A 13 évesen árvaságra jutott Bethlen Gábor aztán Gyulafehérvárra indult, hogy visszakérje a fejedelemtől, a néha furcsán viselkedő Báthory Zsigmondtól az általa elkobzott illyei birtokot. 1593-at írunk ekkor, a kívánság csak hat év múlva teljesül, de Gábort ott marasztalja a fejedelem apródnak az udvarában. Így indul a középkori Erdély és Magyarország egyik legfényesebb politikai pályafutása, amihez nagy ugródeszkát jelent a 15 éves háború. Hősünk ott van Bocskaival Gyurgyevónál, majd a „törökös” pártban, a Basta ellen küzdő Székely Mózes táborában találjuk.

Székely végül egy évet (1603) uralkodik, majd Brassónál végleg alul marad, így aztán a 23 éves Bethlennek menekülni kell a temesvári pasához. Tehetségének elismerése, hogy az ott tartózkodó törökös erdélyi urak már ekkor fejedelemmé választják, de ő ifjú korára hivatkozva visszautasítja a megtiszteltetést. Inkább korábbi mentorának, Bocskai Istvánnak járja ki a szultáni athnamét a fejedelemségről, akit valahol egyébként ismét csak ő szemelt ki erre a feladatra. Bocskai korai halála után a már nagy befolyással bíró Bethlen akarata ellenére Rákóczi Zsigmondot teszik fejedelemmé (1607 – 1608), aki végül is az ő manővereinek következtében mond le Bethlen favoritja, Báthory Gábor (1608 – 1613) javára. Aki nem is marad hálátlan, tanácsadójává és lovasságának parancsnokává teszi, és a Hunyad megyei ispánságot is megkapja. Ugyanakkor csalódnia kell választottjában, mert Báthory kicsapongó életet él, és politikai bakugrásait is elég nehéz követni. De Bethlen mégis csak támogatja egészen addig, míg a biztos török szövetség ellenében a Habsburgok felé nem kezd tájékozódni.

Ekkor levelet ír a temesvári pasának, de ezt Báthory elfogja, így ismét csak menekülnie kell. Így aztán végig járva a magyarországi pasákat eljut Drinápolyba a szultán elé is. Akitől Báthory meggyilkolása után, 1613. május elsején meg is kapja a fejedelemséget. Lippa váráért cserébe, ami miatt nem lesz túl népszerű Erdélyben, miközben a Partium felől meg kell birkóznia a Habsburgok támogatta Homonnai Drugeth György hadaival is. Így indul hát a diadalút, Bethlen a saját tehetségén túl csak 1605-ben elvett feleségére, Károlyi Zsuzsannára számíthat. Rá viszont mindenkoron és mindenben.

Borító: Szobra a Hősök terén (KATAMAFOTÓ Művészeti Kft. CC BY-NC-ND)