A penna helyett a szablyát választotta

Pálffy Lajos - 2022. május 5. 9:10

A Tripartitum szerzője pedig nagyon szerette volna, ha legkisebb, negyedik fiából tudós ember lesz, de Werbőczy Imre inkább a kardot választotta. Nem is nagyon volt más választása, hiszen a török magyarországi terjeszkedésének elején élte le rövidre szabott életét.

Ha már aztán megemlítődött a neve, nézzük csak meg egy kicsit jobban Werbőczy Imre vitézi tetteit is, aki a szakemberek szerint valamikor 1516-ban született atyja Alsópetényben lévő udvarházában. Ahol a királyi személynök és diplomata családja élt, és ahol valószínűleg a jogtudós összeállította a híres Hármaskönyvet, az addigi hazai törvények gyűjteményét. Azt is tudjuk, hogy Werbőczy Imre a budai domonkosokhoz jár iskolába, de mindössze tíz esztendős volt, mikor a mohácsi csatában odalett a magyar nemesség színe-virága. Így hát nem is tehetett mást, mint azt, hogy a tanulmányait katonai képzéssel folytatta, mégpedig 1536-tól már egyenesen enyingi Török Bálint udvartartásában. Török Bálint pedig a katonai mesterségekben meglehetősen jártas volt, jó tanára lehetett a 20 esztendős ifjúnak, aki elkísérte ama végzetes, 1541 augusztusi útjára is, I. Szulejmán szultán sátráig.

Ahol is Török Bálint megitta azt a bizonyos fekete levest, aztán lefogták, közben pedig a „városnéző” janicsárok levágták a budai kapuőröket, így az ország fővárosa érett gyümölcsként hullt a szultán ölébe. Aki nem mellesleg Werbőczy Imre atyját tette meg a budai keresztények bírájává, de aztán megbánva döntését, valószínűleg meg is mérgezhette a folyton akadékoskodó, követelőző öregembert, aki 1541. október 13-án távozott az árnyékvilágból, fia pedig ezután atyja döbröközi várába húzódott vissza. Aztán feleségül vette a tolnai főispán, Szerecseny János Zsófia nevű lányát, és felajánlotta I. Ferdinándnak a szolgálatait, ő pedig kapva az alkalmon, apósa helyett megtette főispánnak, és 200 lovas fegyverben tartására is ígérvényt kapott tőle. Werbőczy Imre 800 emberre kért pénzt, így kénytelen volt a különbözetet saját zsebből állni, ami nem volt ritka akkoriban, a török előrenyomulásának kezdetén. Imrének különösen Kászon mohácsi béggel gyűlt meg a baja, aki tágítani igyekezett a hódoltság határait. 1542 márciusának elején Werbőczy három hadnagya (Sárközi Gábriel, Budaházi János és Muti István) párviadalban legyőzte Kászon három tisztjét, aztán március 25-én magát Kászont is, aki egy rablóportyáról volt éppen visszatérőben.

A bég ugyan elszelelt a kozári ütközetből, de 16 fogoly mellett 90 török a fejét a helyszínen hagyta. Werbőczy aztán elindult Buda 1542 augusztusi, sikertelen ostromához is, majd 1543 áprilisában a szekszárdi törökön ütött rajta. Itt magát a szekszárdi agát is levágják, majd augusztusban 800 lovasával már ott küzd Székesfehérvár amúgy sikertelen védelménél. Ahol minden emberét elvesztve, egyedül menekül a mocsáron át szerencséjében és Istenben bízva. De nem adja fel, szeptemberben új csapatával ott van a somlóvásárhelyi csatában, ahol 3000 rabló, fosztogató tatárt vágnak le a környék váraiból érkező csapatok. Aztán megindul a török 1544-es, nagy offenzívája, elesik Visegrád, Nógrád, Hatvan és Simontornya is. Valamikor ezután, talán 1545-ben kerül sor Döbrököz ostromára, ahol a török tüzérség is szerepet kap. A vár elesik, de Werbőczy valahogy megmenekül feleségével együtt. Erdélybe költöznek, végül Mihálczfalván kötnek ki. Itt támadja meg a gyógyíthatatlan betegség, s meg is hal 1548 novemberére. Halálával pedig magva szakad a Werbőczy famíliának, sok neves család jutott erre a sorsra akkoriban.

Borító: Hasonlót forgathatott hősünk is (szablyavivas.blogspot.com)