A revizor üres boros- és puskaporos hordókat talált csak

Pálffy Lajos - 2022. január 5. 10:54

A Rába melletti, a mai Várkeszőn keresendő Kesző várát pedig a méltatlanul elfelejtett regényíró, Jankovich Ferenc szerint Thury György uram is bírta. Pontosabban Miksa király kifizette helyette az erősség bérleti díját tulajdonosának, a mindenkori győri püspöknek. Thury uram pedig a könyv szerint ide telepítette családját, mielőtt elment volna kanizsai főkapitánynak.

És kérem ez így is történt, nem Jankovich Ferenc (1907-1971) Kossuth- és Baumgarten-díjas író és költő találta ki a történetet. Miksa ugyanis még apja, I. Ferdinánd életében magyar királlyá koronáztatott Pozsonyban, ahol a lovagi tornán Thury sorra győzte le a hírességeket, elkápráztatva mindenkit. Aztán mikor várát, Palotát szorongatta a török, második feleségét, és az első nejétől született gyerekeit előbb Pápára, majd Kesző várába menekítette. Keszőt pedig a velencei születésű Delfini (Delphinus) Zakariás győri püspöktől bérelte ki neki Miksa 1566-ban. Aki rávette a kanizsai kapitánykodásra is, amivel pedig siettette a világ akkori legnagyobb bajvívójának (legalább 600 igazolt győzelem) 1571 áprilisában bekövetkező végzetét. Thury György a keszői vár kapcsolata tehát nem kitaláció, és az is biztos, hogy 1295-ben, megválasztásának évben Tengerdi Tivadar győri püspök már innen, Keszőről keltezett egy oklevelet. A várat, pontosabban egyik várnagyát viszont csak 1398-ban említik, de abban biztosak lehetünk, hogy a Rába partján, talán bakonyi kőből is épült erősség már az Árpádok idején állt.

Hiszen akkor a Rába védvonal is volt a germán terjeszkedéssel szemben. Mikor is a gyepük határőrei a kisebb betöréseket maguk is megoldották, a nagyobb seregek elől pedig a felperzselt föld taktikáját alkalmazva a nép elbújt, vagy az ország belseje felé húzódott. Aztán a germánság mellett Mohács után (amikor Bakics Pál Ferdinánd részére foglalta el a várat) egy másik ragadozó is színre lépett, így pedig ismét szerepe lett a keszői várnak. Amely Vas vármegye északi részét, no és a győri várat is védte, de csak a mindenfelé felbukkanó török portyázók (akindzsik, martalócok) dolgát tudta valamiképp megnehezíteni, különösen Győr 1594-es eleste után. Egy 1619 áprilisában született összeírás meglehetősen siralmas állapotokat mutat. A váracskának nincs állatállománya, a pincében üres hordókat talált a revizor. És ráadásul a néhány közepes ágyúhoz, szakállas puskákhoz alig van lőszer. Azt is tudjuk, hogy Széchenyi Ferenc győri püspök az 1600-as évek közepén 7000 forintot költött a falak rendbe hozatalára, ami akkoriban nem kis pénz volt.

Aztán Bocskainak, és vélhetően Bethlen Gábor katonáinak is kinyitotta kapuit Kesző, majd 1704 tavaszán Foky János várkapitány (később Vas vármegye alispánja) a kuruc Károlyi Sándor embere volt. Aztán a kurucok ideje is lejárt, eljött a Habsburgok békéje, a keszői várra nincs már szükség. Az első katonai felmérés 1763 és 1787 között készült térképein, a Rába bal partján még látszik valami a várból (a falu ekkor már a hídon elérhető jobb parton helyezkedik el templomával), de 1795-ben a püspökség, Fengler József Keresztély püspök a bontása mellett dönt. Így aztán a Google 2021 áprilisi utcaképén már csak egy kőből rakott oszlopfélét látunk belőle.

Borító: A 2021 áprilisában lefényképezett maradvány 1964-ben (Gróf Esterházy Károly Múzeum CC BY-NC-ND)