A somogyi Csákány

Pálffy Lajos - 2022. december 1. 9:10

A somogyi Csákány Marcalitól jó 10 kilométerre, nyugatra található falucska. Vagy 200 lélek lakja talán, de valamikor szebb napokat látott, még ferences kolostora is volt. Amit aztán, mint ahogyan az rendre előfordult, kénytelenek voltak várrá átépíteni a magyarok.

Mert 1526-ban, Mohácsnál odaveszett az ország, a török pedig 1532-re már eljutott a somogyi Csákányig is (a vasi Csákányról már olvashattak), ahol négy barna csuhás barátot le is mészároltak a kolostorban. Az 1400-as évek óta volt itt a Szent Ferenc alapította rendnek kolostora. Csákányt amúgy Segesd tartozékaként, 1389-ben említik először írásban, egy 1394-es oklevél szerint pedig Zsigmond királyunk, támogatásuk megnyerése céljából a Marczaliaknak adja a falucskát is. A csákányi várat pedig ama török rajtaütés után kezdik el kialakítani. Ami pedig nem is volt valami bonyolult munka, hiszen a dombon álló kolostor és keletelt templom adták az erődítés külső falazatának a javát. A négyszögletes várat, amelynek déli oldalát adta a támpillérekkel megerősített templomfal, aztán palánkkal is körülvették, a kapuja pedig a korabeli alaprajz szerint a déli oldalon volt.

1542-ben már az átépített várból teszi meg örökösének és gyermekei gyámjának Valkóvári Allya Mátyás kapitány Zrínyi Miklóst, aki 1555-ben át is veszi az örökséget. De még ez évben, szeptember 17-én Tojgun budai pasa elfoglalta Kaposvárt, így több kis várral együtt Csákány is veszélybe került. Babócsa török birtokba kerülése után, 1556. január 8-án éppen Csákány kapitánya, Budacsics János mentegetőzik levélben, hogy annyira nincs embere, hogy nem is tudott Babócsa segítségére sietni. Egy 1559-es összeírás szerint Zrínyi Miklós tiszttartója Tóth Bertalan a várban, a kapitány pedig Kerecsényi László uram, aki korábban Szigetvár kapitánya, és Somogy főispánja is volt, és aki Gyula kapitányaként, török hitszegés következtében halt meg rettenetes kínok között Nándorfehérváron.

Aztán Szigetvár 1566-os eleste után úgy tűnik sok környékbeli kis várral együtt Csákányt is elhagyták védői, egy év múlva már a török vette birtokba, és a Kanizsával szemben felállított védővonalának a részévé is tette. 1568-ban aztán kanizsai kapitányként Thury György vette vissza, és rögtön meg is erősíttette. Amire szükség is volt, mert egy év múlva török ostromot kellett kiállnia. 1572-ben aztán Hieronimus Palat hadmérnök mérte fel Csákányt, aki leírja 8 láb mély árkát, és azt, hogy tornyából (itt vélhetően a templomtoronyról beszél) jól lehet látni a török kézen maradt Segesdet. Amelynek őrsége 1580. június 27-én meg is próbálta egy rajtaütéssel Csákányt elfoglalni, de nem jártak sikerrel.

1588-ban a lovasok mellett 36 német gyalogos és 30 hajdú szolgált itt, ami tekintélyes őrségnek számít a korban. Hogy aztán 1600, a Kanizsa elestét követő kiürítés után újra a töröké legyen Csákány. És az is maradjon a kontyosok kikergetéséig. Azután hozzá is látnak a vár bontásához, végül 1760-ban már csak a visszaépített, barokkos templom marad ott egyedül a várdombon.

Borító: Csákány vára Kőnig Frigyes rekonstrukciója szerint (varlexikon.hu)