A Sopron átlépte a trianoni határt

Pálffy Lajos - 2022. augusztus 15. 7:07

A Dunaflottillából lett Magyar Királyi Folyamőrség tehát megkezdte első olyan éles, háborús bevetését, ahol nagy valószínűséggel az ellenség tüzére is számíthatott. De rejtett úszó aknáira, aknazárjaira mindenképp, mert ezeket Jugoszlávia, Trianon erőszakos revíziójától tartva már jó korán beszerezte vagy telepítette.

Tehát az április 12-én meginduló hadműveletek során, 17 óra 30 perckor a legelöl haladó Sopron őrnaszád átlépte a Trianonban megszabott határt és felderítést végzett egészen Brezdánig. Feladata a partvédelmi ütegek és az aknazárak felderítése volt, így tehát a Sopron lett az a hadihajónk, akire az első ágyúlövéseket a jugoszláv, pontosabban a szerb erők leadták. Állítólag egy szerb monitor, talán a Vardar (a korábbi magyar Bosna) is tüzet nyitott rá, de egy parti üteg 18:50-kor biztosan célba vette a Sopront. A támadást az őrnaszád gyors manőverezéssel, no és ágyúival elhárította és eljutott Brezdánig. Amelynek a helyén az Árpád-házi királyok idején még egy Bottyán nevű falu állt, amit a török elpusztított. A helynek egyébként stratégiai jelentőségét az adta, hogy itt torkollott a Tiszát a Dunával összekötő, hajózható Ferenc- és Ferenc József-csatorna a nagyobbik folyóba. (Az 1802-ben és 1854-ben átadott csatornák 227 kilométerrel és 20 hajózási nappal rövidítették meg a két folyó közötti utat.) A Sopron, és a hozzá később csatlakozó egységek egyik fontos célja az volt, hogy megakadályozzák az itteni zsilipek felrobbantását. A feladatot sikerrel végrehajtották.

Közben az őrnaszádok előtt manőverező aknász motorcsónakok (AM) a trianoni határ és Belgrád között öt aknazárat derítettek fel. A Tisza elcsatolt szakaszán is elvégezték ezt a feladatot, de végül csak a Dunán akadt munkájuk Opatovácnál és Újvidéknél. Majd pedig Bezdán és Apatin fölött, végül aztán Zimonynál számolták fel az utolsó ilyen akadályokat. A motorosok erre a feladatra is kiképzett legénysége nagy óvatossággal járt el arra számítva, hogy a szerbek majd a partról védeni is fogják az aknazárakat, torlaszokat. Meg is találták aztán több helyen az ellenséges betonfedezékeket, tüzelőállásokat a felhalmozott lőszerekkel és ágyúkkal, amiket a szerbek elhagytak menekülés közben. A visszaemlékezések szerint attól is tartottak, hogy ezek szerb módi szerint mind alá vannak aknázva, de hamar kiderült, hogy a pánikszerűen visszavonuló ellenségnek erre sem volt ideje.

Végül ismerjük meg a támadó erőink parancsnokait is. A vízi hadműveletet (és egyben az őrnaszád ezredet) vitéz Déry Ernő főtörzskapitány irányította. A vezérhajó a Sopron volt, amit Elefánthy László kapitány irányított. A Győrnek Zobory István, a Kecskemétnek Zsebery Rezső, a Debrecennek Vörös Lajos kapitány volt a parancsnoka, a Tüzért Turcsányi Pál hajónagy vezette. 12-én, szombaton este aztán megérkezett a parancs Brezánba, hogy még ezen az éjszakán a flottillának előre kell nyomulnia Apatinig. Ami a valószínűsíthető úszó aknák és további aknazárak miatt elképesztő vállalkozás volt, hiszen nem láttak a tisztek és a kormányosok jóformán semmit. Hogy milyen körülmények között érkezett meg a kis flottilla Apatinba, majd Újvidéken át Belgrádba, arról a sorozat következő részében olvashatnak majd.

Borító: A Sopron őrnaszád Újvidék előtt (pinterest.com)