A sorsára hagyott Hricsó

Pálffy Lajos - 2020. szeptember 9. 9:05

Az, hogy a Felvidéken minden várnak van legendája, egy általában rútul tömlöcbe vetett, ott kínok között elhalálozott, és azóta visszajáró asszonya, az nem is lehet vitás. Így kísért, sóhajtozik a Zsolnától 10 kilométerre lévő Hricsó romjai között Lahar lovag felesége, akit a vagyonért az ifjú Turzó csábított el, majd vetett börtönbe.

Lahar lovagról ugyan nem szólnak a krónikák, de a Thurzó család valóban a vár utolsó birtokosai közé tartozott. Magát Hricsót a Vág fölé magasodó 564 méteres sziklára IV. Béla biztatására Farkas fia Tolus építtette 1254 és 1265 között. De Tolus utód nélkül halt meg mire a vár elkészült, ezért a király Bejc nembeli Pál fia Miklósnak adta azt, tőle vették meg aztán a Balassák 1282-ben. Hogy egy év múlva a trencséni várnagy mesterkedései után Csák Máté birtokába jusson, aki ekkoriban királyi főlovászmester és pozsonyi ispán is volt. A nagyúr halála után Temesváron Károly Róbert elé járultak a Balassák, hogy visszaköveteljék várukat. Amit meg is kaptak, de már 1323-ban úgy döntött a Nápolyból jött király, hogy a bányavidék védelmére létrehozza a besztercei királyi várkerületet, amelynek Vágbeszterce, Rajec, Zsolnalitva, Budetin, Óvár és Sztrecsnó mellett része lett Hricsó vára is.

És az is maradt egészen 1392-ig, amikor is az üres zsebű Zsigmond Zsolnalitvával és Rajeccel együtt 3000 aranyakért Serkei Dezsőnek, a kunok bírájának el nem zálogosította. Hogy aztán a zálogot visszafizetve majd 1424-ben, elveszett birtokaiért cserében feleségének, Cillei Borbálának ajándékozza. Hricsót aztán Borbála is zálogba csapta, majd pedig 1437 decemberében összes magyarországi birtokával együtt el is vesztette. A várat Habsburg Albert 1439-ben Necpáli Lászlónak adja, de ekkoriban Nicolaus Polanus ül benne, aki nem adja át még a király parancsára sem. (Ez a Polanus talán ama lengyel urak közé tartozott, akik korábban Borbála révén jutottak a záloghoz.) Aztán 1458-ban ismét a királyé, jelesül Mátyásé Hricsó, aki 1466-ban hű vezérének, a fekete sereget irányító Hag Ferencnek adja elmaradt zsoldja fejében. A cseh Hag aztán ott marad 1476-ban Szabács ostrománál, Hricsót pedig már Szapolyai János adományozza Podmaniczky Jánosnak és Rafaelnek. Akik aztán szépen Ferdinándhoz pártolnak, majd rablólovagokká lesznek. János halálával Rafael űzi tovább az ipart, 1551-ben még hamis pénzt is veret váraiban, így Hricsóban is.

Aztán 1559-ben utód nélkül meghal, a bécsi király pedig 1564-ben Thurzó Ferencnek adja a várat. Fiának, Imrének a halálával (1621) pedig a rokon Erdődy família örökli Hricsót. Ők pedig szűkösnek és korszerűtlennek találják és egyszerűen a sorsára hagyják azt az 1670-es években.

Borító: travelguide.sk