A szatmári béke és a Pragmatica sanctio kovácsa

Pálffy Lajos - 2020. december 21. 11:45

Gróf Pálffy János tehát miközben a császárért és a királyért, no és Magyarország töröktől való megszabadításáért harcolt, egy herceggel párbajozott a magyar nemzet becsületéért. Hazája iránti elkötelezettsége végigkísérte hosszú életét.

A 36 éves altábornagy tehát 1704-ben, Sigbert Heister mellett veszi fel a küzdelmet a Dunántúlt jórészt elfoglaló Károlyi Sándorral. Aki nem is tud mit kezdeni a képzett katonákból álló seregekkel, feladja az országrészt és máshol kap fejedelmétől feladatot. 1705 nyarán aztán a Morvaországban portyázó Ocskay László visszafelé tartva ostrom alá veszi Vöröskőt, de a kerek saroktornyos várkastély nem adja könnyen magát. Amikor pedig Pálffy is megjelenik itt lovasaival, a jó kurucok menekülőre fogják. 1708 nyarán aztán Pálffynak oroszlánrésze lesz a trencséni vereségben, ő látja meg a lehetőséget a Pekry Lőrinc generális által vezetett kuruc jobbszárny megtámadásában. 1709-ben Pálffy már tábornagy, és Rákóczi után megkapja a sárosi főispáni címet is. Majd Heister betegsége után ő lesz a magyarországi labanc hadak főparancsnoka, és ebben a minőségében ül le tárgyalni 1711 januárjában a vezérlő fejedelemmel a vajai kastélyban. A tapogatózások aztán Károlyi Sándorral folytatódnak, és csak összehozzák a magyarok számára konszenzusosan kedvezőnek ítélt szatmári békét 1711 áprilisában.

Pálffy János viszont nem tud megülni a babérjain, 1715-ben, 51 évesen már ott van az újabb török háborúban. Megnyeri a karlócai és péterváradi csatározásokat, majd körülzárja Temesvárt és elzavarja a török felmentő sereget. 1717 tavaszán az ő lovasrohama után tűzi ki a fehér zászlót Belgrád, a pozsareváci békében pedig immár a Temesköz is magyar lett. (Pontosabban német és más telepesek érkeztek a török által pusztává tett vidékre.) Ezek után Pálffy egy időre szögre akasztotta a kardot és horvát bánként a Pragmatica sanctio, a Habsburgok nőági örökösödésének elfogadásán munkálkodott. És sikerrel is járt, hiszen III. Károly halála után a rendek támogatásával, és nádorként ő saját maga megkoronázta Mária Teréziát, a Károly által kijelölt örököst.

De még előbb, 1724-ben a Helytartótanács tagja lett, 1731-től pedig országbíró. Egy év múlva pedig ő és utódai örökös pozsonyi főispánok, no és Károly kegyéből Bazin és Szentgyörgy urai is lesznek. Az 1736-os, amúgy sikertelen török elleni hadjáratban nem vehet részt, ezért morog is rendesen, négy év múlva aztán megérkezik az Aranygyapjas rend engesztelésül. Ő pedig 76 évesen újranősül, és 1741 tavaszán már nádorként hívja fegyverbe a nemesi felkelést. Június 26-án, Pozsonyban megkoronázza Mária Teréziát, aki elé életüket és vérüket felajánlva szeptember 11-én megérkeznek a magyar rendek is. A gyermekével a karján megjelenő uralkodónő pedig nem is marad hálátlan. Pálffy János fővezér lesz a rövidesen kitörő, poroszokkal vívott háborúban, amely végső soron Mária Terézia trónjának megerősödésével végződik.

Az agg hadvezér gyémántos kardot, paripát, gyűrűt kap az uralkodójától, aki a kísérőlevélben atyjának nevezi. Csaknem három méteres szobra, Ferenc József ajándéka a Kodály köröndön állt 1955-ig. Akkor a kommunisták elvitték, és Balassi Bálintot állították a helyére.

Borító: Az idősödő tábornok metszeten (oszk.hu)