A szót és a kardot is jól forgatta

Pálffy Lajos - 2022. március 29. 6:30

Hogy aztán Nádasdy Tamásról miért is nem írtunk ezidáig a magyar hősöket, jelentős férfiúkat bemutató sorozatunkban, azt nem is igen tudom. Pedig igazán tehetséges és vitéz ember volt a Vas megyei, középnemesi család sarja, akit aztán korának legműveltebb embereként tartottak számon, és végül megannyi kaland és helyezkedés után az ország nádora is lett.

1498-ban, Mátyás halála után nyolc esztendővel, első gyerekként született a régi fényét még tartó Budán. Apja, Nádasdy Ferenc a kanizsai vár kapitánya volt, anyja Terjék Orsolya, régi zalai nemesi família sarja. És szülei úgy látták jónak, ha a fiú tanul, mégpedig először Grácban. Majd innen Bécsbe került, aztán pedig Bolognában és Rómában folytatott jogi és bölcsészeti tanulmányokat. Közben természetesen nyelveket is tanult, majd pedig a török veszély miatt Magyarországra tartó pápai legátus, Tomasso Cajetan de Vio tolmácsa lett. A bíboros pedig mint használható, értelmes embert, beajánlotta II. Lajosnak, aki mindjárt titkárává is tette. S mivel a bíboros mellett ízelítőt kapott a diplomácia mesterségéből, hát 1526 júniusában a török veszélyt a maga teljességében átérző Lajos király őt küldte 28 évesen követként a speyeri birodalmi gyűlésre pénzért és katonákért. Nádasdy kapott is ígéreteket, de még úton volt hazafelé, mikor lezajlott a mohácsi csata és király nélkül maradt az ország.

Nádasdy, aki talán hitt a szerződésekben, Ferdinánd mellé állt, hiszen Szapolyai Jánossal szemben a Habsburgoknak ama bizonyos, 1515-ös házassági kontraktus szerint volt jogalapjuk II. Lajos üresen maradt trónjára. Ferdinánd, tehát a két évvel idősebb bátyja királysága mellett dolgozott az özvegy királyné, Habsburg Mária is. Aki amúgy már az elején felfigyelt a tehetséges fiatalemberre. És amikor a királyi ékszerekkel Pozsonyba hajózott, a Habsburg-párti főurak mellett megérkezett ide Nádasdy is. Akit Mária mindjárt el is küldött Bécsbe, hogy tájékoztassa bátyját az erőviszonyokról. Közben a nemzeti királyság mellett érvelők november 10-én Szapolyait választották királyuknak, így a pozsonyi főurak csak utána, december 15-én tehették ezt meg Ferdinánddal. Akinek már akkor sem volt pénze, így aztán Nádasdy ott van abban a csapatban, akik a kapitány, Bornemissza János halála után megszerzik a pozsonyi várat a kincsekkel együtt.

Így már van pénze Ferdinándnak újabb főurak átállítására, amiben Nádasdy is segít az uralkodónak. Ő vezeti annak a seregnek az előhadát, ami sorra veszi be 1527-ben Szapolyai várait. Előbb Győrt, majd tatát és Esztergomot, végül Visegrádot és Budát is. Ez utóbbinak pedig jutalmul hősünk lesz Ferdinánd jóvoltából a kapitánya. Így ő felügyeli azt az országgyűlést, ami ismét királlyá választja Ferdinándot, akit november 3-án, Fehérváron, Perényi Péter pálfordulása révén a Szent Koronával, meg is koronáznak. Két, törvényes uralkodója is lett így az országnak, Nádasdy pedig a német zsoldosok árulása miatt nem tudta megvédeni Budát Szapolyai 1527-es hadjárata idején. Szeptember 8-án ő is fogságba esik, és vannak jelek arra, hogy Zápolya szívesen látná emberei között. Így aztán levelet ír Ferdinándnak, hogy oldozza fel hűségesküje alól. Amit Ferdinánd valamiért meg is tesz, így Nádasdy immár Zápolyát és ügyét szolgálhatja.

(Folytatjuk)

Borító: Korabeli portréja (kulura.hu)